350 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: A társaságot a tulajdonában lévő erdőterület termelésből történő kivonása során csereerdő létesítésére kötelezték. Az erdőtelepítést elvégző társaság a számlát benyújtotta a fatelepítésről és a gondozás költségeiről. A csereerdősítés külterületi ingatlanon és nem saját területen történt. A már erdőnek minősíthető telepítést – várhatóan 5 éven belül – az erdőgazdaságnak át kell adni. Hogyan kell a csereerdő-létesítés költségeit elszámolni?

Kérdés: Cégünk nagy mennyiségben vásárol számítógépeket ún. OEM-szoftverekkel együtt. Ezeket a szoftvereket csak a gépekkel együtt lehet értékesíteni, önmagukban nem forgalomképesek. Cégünk az OEM-szoftvereket az immateriális javak között szellemi termékként tartja nyilván. A számítógépek számláin azonban csak egy tételben szerepel a gép ára, nincs részletezve, hogy mennyit ér a hardver, illetve a szoftver. Így gondot jelent, hogy az OEM-szoftvereket milyen értéken vegyük állományba. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket a szoftvereket a géppel együtt aktiváljuk, és csak az analitikus nyilvántartásban utaljunk arra, hogy a gép értéke az OEM-szoftver értékét is magában foglalja?

Kérdés: A cég ügyviteli szolgáltatást végez sportegyesületnek (a továbbiakban FC), utánpótlás-neveléssel foglalkozik, játékosaival (12-18 éves) kizárólag amatőr szerződéseket köthetnek. Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 22. pontja szerint az amatőr sportszolgáltatás tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatás. Tekintettel arra, hogy az FC-nek csak amatőr sportolói vannak, az amatőr sportolók edzésével, versenyeztetésével felmerült költségek áfáját az egyesület visszaigényelheti-e?

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?

Kérdés: Bérelt irodánál a teraszon és a bejárat előtti területen lévő csempeburkolat cseréje bérelt ingatlanon végzett beruházásnak vagy karbantartásnak minősül-e?

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?

Kérdés: Kétévente a természetes elhasználódás miatt a cég kisteherautóin a gumiköpenyt cserélni kell. Az új autógumit anyagköltségként, javításként kell elszámolni? A vásárolt téli gumikat viszont beruházásként kell elszámolni?