1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?

Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.

Kérdés: Cégünk divatáru forgalmazásával foglalkozik. Sok termékünk egy idő után eladhatatlanná válik. Hogyan történik a selejtezés könyvelése, ha a cég az árubeszerzést közvetlenül az ELÁBÉ-ra számolja el, folyamatosan nem vezet készletnyilvántartást, a leltárkészletet év végén vezetjük át a 2. számlaosztályba? A készletselejtezésnek van-e társaságiadó-alapot módosító hatása? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér összege után köteles járulékot fizetni. Van-e akadálya annak, hogy a költségként elszámolható vállalkozói kivét a minimálbérnél magasabb összegben történjen, természetesen az szja megfizetésével?

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?

Kérdés: Hirdetési szolgáltatást megrendelő – számlát befogadó – társas és egyéni vállalkozók a fizetési kötelezettségüknek – többszöri felszólításra – nem tesznek eleget. Peresítünk. Időközben kiderül, hogy a megrendelő megszűnt, illetve nem található. A BM-nyilvántartó nem tud információt adni. Mi a legjobb megoldás?

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?