2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Szabadúszó színész, aki több színházban, több darabban játszik, szinkronizál, reklámokban, filmekben szerepel, és nem látja előre a bevételei eloszlását a megrendelők közt, hogyan választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adózását? Amennyiben megkap egy nagyobb szerepet, a próbaidőre és a fellépésekre kapott bevétele elérheti az adott színházban az 1 000 000 Ft-ot, hogyan kerülhetné el a vélelmet, hogy munkaviszonyt leplez? Nem szeretne egyik színháznak sem elköteleződni, azaz alkalmazásában állni. Félő, hogy a 2012. évi CXLVII. törvény 14. §-a lehetetlenné teszi az amúgy számára kedvező adózás választását.

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!

Kérdés: A felszámolás alatt álló céggel kapcsolatos követelésünk a cég tulajdonában álló építési telekre bejegyzett zálogjoggal biztosított. A Csődtörvény 56. §-a értelmében, amennyiben az eszközöket a felszámolási eljárás befejezéséig nem sikerül értékesíteni, a kielégítési sorrend figyelembevételével felosztják a hitelezők között. Ez azt jelentené, hogy részünkre átadnák az építési telket. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Hogyan kell könyvelni, ha az eszközt tovább szeretnénk értékesíteni?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó, Eva-tv. szerint adózó bt. 2013. 01. 01-től átjelentkezett a Kata-tv. hatálya alá. Az evás időszakban nem keletkezett eredménytartaléka. Az evás időszak előtti eredménytartalékát a 16%-os osztalékadót kiváltó adóval 3 év alatt fizet meg. A 2012. évi mérlegben szerepeltetni kell-e az evás időszak előtti eredménytartalékot, vagy elő kell írni osztalékkifizetésként?

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat tulajdonában lévő víz- és csatornaművet üzemeltetett 2012. 12. 31-ig. Az önkormányzat 2013. 01. 01-től más szolgáltatót bízott meg az üzemeltetéssel. Társaságunk december 31-ig számlázta a fogyasztóknak a víz- és csatornadíjat, amelyet a díjbeszedők szednek be 2013. január, február, március hónapokban. Társaságunknak ebből a tevékenységéből 2013-ban nem származik bevétele. A díjbeszedők bérére és járulékaira lehet-e céltartalékot képezni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?

Kérdés: Hogyan kell kontírozni a készletérték-különbözet számla követel egyenlegét?

Kérdés: A 2013. évi törvénymódosítások előírják a készpénzforgalom korlátozását, amely szerint egy szerződésre havonta maximum 1 500 000 forint fizethető készpénzben. Ha egy vállalkozás rendszeresen vásárol nagy értékű tévékészüléket, egy szerződésnek tekintendő, és összeadandó például a havi öt vásárlás, aminek az értéke esetleg meghaladja az 1,5 millió forintot? Egy szerződésnek kell tekinteni az azonos partnernek rendszeresen történő szállításokat?

Kérdés: Hogyan befolyásolja az év végi árukészlet az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó eredményét? Év közben a vásárolt áru teljes összegben csökkenti az adóalapot, vagy itt is van adóalap-módosító tétel? Hogyan kell pontosan megállapítani az egyéni vállalkozó adóalapját?