2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?

Kérdés: Az adóhatóság adószámunkat felfüggesztette, mert a székhelyellenőrzésnél nem találták a cég képviselőjét. A cég működik, és kértük a felfüggesztés törlését. A cég a felfüggesztés alatt folytatott üzleti tevékenységet. Mit kell tenni az általa kiállított szolgáltatási számlák, valamint a befogadott számlák és kifizetett tételek tekintetében? A partner cégeinket értesíteni kell, és a számlákat visszajuttatni részükre? A kiállított számlákat jóváírni? Ha az adóhatóság visszaállítja az adószámot, utólag az általunk korábban teljesített szolgáltatás kiszámlázható későbbi időponttal, de a felfüggesztés időszakára vonatkozó időszaki elszámolások alapján? A befogadott és felfüggesztés alatt részünkre teljesített, költségként korábban elszámolt számlákról kérhetünk újat?

Kérdés: Elszámolhatja-e a kezdő ügyvédi iroda alapító okiratának dátuma és az adószámának megállapítása közötti időszakban felmerült költségeit, ráfordításait? Ha igen, akkor a taggal szembeni személyi jellegű ráfordításként adómentesen, vagy anyag jellegű ráfordításként?

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)

Kérdés: Kft. 2009. évtől a főiskola nappali tagozatán tanulót, társas vállalkozóként foglalkoztat. A vállalkozó jövedelmet nem vesz föl. A főiskolai tanulmányait 2008. év szeptemberében kezdte meg. Ez az iskolai rendszerű képzés költségtérítéses. A képzés költségeit a munkáltató (társaság) viseli. A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését célozza. Kérdésem elsődlegesen a 2010. évben kifizetett költségtérítés mint természetbeni juttatás után fizetendő adóra vonatkozik. Jelen esetben, ha az éves költségtérítés díja 500 E Ft, akkor 2010. évben 400 E Ft-ig nem kell fizetnem semmit, a 400 E Ft-ot meghaladó összeg után – 100 E Ft – pedig a kedvezményes adókulcsot kell alkalmaznom? Jól értelmezem? 2011. évben, mint béren kívüli juttatás után, ugyanezt a törvényt alkalmazhatom? A társas vállalkozónak (főiskolai hallgató), mint magánszemélynek, saját szja-bevallásában 2010. évre vonatkozóan, a költségtérítés összegéből (500 E Ft), melyet a kft. fizetett meg, kell-e adózni a 400 E Ft-ot meghaladó rész után?

Kérdés: Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?

Kérdés: Az Szt. 177. §-a (4) bekezdésének értelmében a vízi társulatoknak a kezelésükben lévő vízi építmények bruttó értéke után az értékcsökkenés összegét a jegyzett tőkével szemben kellett elszámolni. Ezt az előírást azonban 2009-ben törölték, mivel az nem felel meg az állami vagyonról szóló törvény előírásainak. A kérdéses tárgyieszköz-állomány minősítése tulajdonjogi, illetve társaságjogi kérdés, amelynek a tisztázása után lehet azt számvitelileg szabályozni. Mind ez idáig azonban ez nem történt meg. A tulajdonjog rendezéséig a jegyzett tőkére vonatkozó módosítás hogyan értendő? Hova kell kivezetni, hogy ne maradjon a saját vagyonban? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történhet, mivel jelentős eszközállományról van szó, a költségkénti elszámolása jelentős veszteséget okozna, amire nincs fedezet.

Kérdés: A bt. nem a bankban köti le a pénzét, hanem vett egy telket a Balatonnál. Építeni nem fog, hanem pár év múlva haszonnal továbbértékesíti. Hova kell könyvelni? Készlet vagy befektetés a 3. számlaosztályban? Hogyan számolandó el a telek körbekerítése, a fűnyírás, a víz- és áramdíj? Az áfa visszaigényelhető?

Kérdés: Az egyéni vállalkozásnak jelentős számú ügyfele van. Az átutalási számlákból maradnak kifizetetlen számlák, melyek összege éves szinten nagyobb összeget képvisel. Az egyéni vállalkozó bevételeiben csak a pénzügyileg rendezett tételeket köteles szerepeltetni. Milyen kockázatot jelent az egyéni vállalkozónak a kifizetetlen számlák értéke? A behajtásuk érdekében vannak-e előírások az egyéni vállalkozói adóalanyoknak?

Kérdés: A pénzügyi szervezetek különadójának alanyai – többek között – a pénzügyi vállalkozások. Ügyfeleim között van egy kft., amelynek a különadó-alanyisága a kérdéses. A kft. TEÁOR-száma 66.19 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. A kft. megállapodást kötött egy takarékszövetkezettel záloghitelezési tevékenység ellátására, amely tevékenység ellátásáért a kft. a takarékszövetkezettől jutalékot kap. A kft. a tevékenységet a takarékszövetkezet nevében és javára látja el. A záloghitelezés során a zálogfiók tevékenysége – többek között -: értékbecslés, zálogkölcsön nyújtása nemesfémből ékszerekre, műszaki cikkekre, zálogtárgyak őrzése, raktározása, megóvása, a ki nem váltott zálogtárgyak értékesítésével kapcsolatos eljárás stb. A fentiek alapján a kft. pénzügyi vállalkozásként a külön­adó alanyának minősül-e?