2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?

Kérdés: Sportegyesületünk közhasznú társadalmi szervezet. Bevétele tagdíjból, 1% szja felajánlásából, önkormányzati és magánszemélyek támogatásából van. Farsangi bál szervezése esetén a terembérleti díj, a zeneszolgáltatás díja cél szerinti tevékenység költségeként elszámolható-e? A bál ideje alatt tombolát szerveznénk. A tombolatárgy milyen költség? Van-e adó- és járulékfizetés utána? A ki nem osztott tárgyakat hogyan kell nyilvántartani?

Kérdés: A 4454. és a 4672. számú kérdésekre adott válasz kapcsán szeretném megragadni az alkalmat, hogy egyetértésemmel éltessem a megjelent összegzést a könyvelőváltás témakörben. A XXI. században elképzelhetetlen, hogy az adatok kivonata, nyomtatott formája értékelhető legyen az ügyfél számára. Ezért is fontos, hogy a könyvelő kezelje a kérdést. Mindazonáltal nem értek egyet a kérdezővel, aki kiszolgáltatottnak titulálja a szakmánk képviselőit. Szeretném azonban jelezni, hogy a könyvelési adatbázisoktól jogilag nehezen függetleníthető szakaszokat találtam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 60/A., illetve 84/A. §-aiban. Kérem, hogy erősítsék meg, a hivatkozott szakaszok nem érvényesülnek a megbízott könyvelő által alkalmazott szoftverek által elkészített adatállományok esetében!

Kérdés: Adólevonási jog érvényesítésében kérném a segítségüket. Több ügyfelemnél is előfordul, hogy a tevékenységüket lakóingatlanokban folytatják. Lakást vesznek bérbe, melyet kizárólag csak üzleti célra használnak, nem lakik a lakásban, esetleg épületben senki. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az olvasható, hogy a "lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó" nem levonható. Ez a levonási tilalom a javításra, karbantartásra és a szolgáltatásokra – például festés-mázolásra – is vonatkozik, vagy azok általános forgalmi adója levonásba helyezhető?

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?

Kérdés: Anyagbeszerzéshez kapcsolódóan olyan számlát kapunk, amely számla 15 napon belüli kiegyenlítése esetén 3% kedvezmény levonható a fizetendő összegből. A kedvezmény minek minősül? Van-e áfavonzata? Szükséges-e utólag jóváíró számla kiállítása?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a "potenciális" osztalékra megállapított, de a vállalkozást terhelő adó a társas vállalkozás melyik évét terhelő költség lesz? Ha a nyereséget terhelő költség, akkor az nem okoz megoldhatatlan számítást? (Az adózás utáni eredmény alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás csökkenti az adózás előtti, illetve az adózott eredményt, ami alapján csökken a "potenciális" osztalék, csökken az erre jutó eho és így tovább!) Kivitelezhető a szabály "potenciális" osztalék eho-szabályának alkalmazása, ha a társas vállalkozás be kívánja tartani a teljesség elvét?

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni cégként 1991 óta be van jegyezve. 2010-ben az ügyvéd a törvényi változásoknak megfelelően "felélesztette" az egyéni céget, az alapító okirat módosításával, csak jegyzett tőke megállapítása történt, apportként nem jegyeztetett be eszközöket. Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozás tulajdonában lévő és működéséhez szükséges tárgyi eszközöket milyen módon, könyvelési tételekkel tudom az egyéni cég könyveiben kimutatni?