Találati lista:
601 Részesedés értékesítése
Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
602 Gépcsere számlázása
Kérdés: Ügyfelünk 2016 januárjában gépet vásárolt tőlünk. A szavatossági időn (két éven) belül a gép sorozatosan meghibásodott. A vevő kérésére cseréltük, de a cseregép típusszáma, alvázszáma más, bár a két gép értéke megegyezik. A cseréről kell számlát kiállítani?
603 Sportegyesület csarnoképítésének áfája
Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
604 Előreutalás vagy előleg
Kérdés: Könyvelőként egyre többször látom, hogy a számlára fizetési feltételként azt írják rá, hogy "előreutalás". A kiállított számla teljesítési dátuma és kelte későbbre esik, mint az átutalt összeg. Vagyis a banki teljesítés előbb történt meg, mint a számla kiállítása. Véleményem szerint ilyenkor előlegszámlát kell kiállítani, majd későbbi időpontban lehet számlázni a szolgáltatást vagy terméket az előleg beszámításával. Kérem állásfoglalásukat abban, hogy elfogadható-e a fent leírtak alapján az ilyen formában, előreutalás megnevezéssel kiállított számla!
605 Részteljesítés készültségi fok alapján
Kérdés: Társaságunk főleg az orosz piacra szállít. Szerződésünk többéves gyártási időszakot tartalmaz, emiatt az árbevétel hullámzó tendenciát mutat. Szerződés szerint 30% előleget kapunk az időszak elején, a fennmaradó 70%-a a termék átadásakor (akár 3 év elteltével). Végszámla a termék átadásakor – levonva az előleget – kerül kiállításra, ekkor fizetjük meg a társasági adót is. Van-e lehetőségünk részteljesítésekre árbevételt elhatárolni, meghatározott készültségi fok alapján? Amennyiben van, milyen dokumentáció kell az elfogadott, elszámolt árbevétel alátámasztásaként, ha a már megkötött szerződés módosítására nincs lehetőségünk?
606 Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros
Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
607 Külföldi bankszámla bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Magyar, áfás magánszemély euróban kiállított számlájának ellenértékét német bankszámlára szeretné utaltatni. Külföldön vállalkozási tevékenységet nem folytat. A NAV ezt elfogadja?
608 Önkormányzati bérlemények kezelése
Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban álló kft. szerződést kötött az önkormányzattal az önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségeit. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli. A kft. állítja ki a bevételről a számlákat, a költségszámlák is a nevére érkeznek. A kezelésért 10 százalék jutalékot kap a kft. Helyes-e a könyvelés, ha a kft. a bevételeket a 91. számlára, a költségeket a 815. számlára könyveli? Esetleg a fenti gazdasági eseményeket csak a 4. számlaosztályban kellene nyilvántartani?
609 Vevőkkel kapcsolatos sajátosságok
Kérdés: A vevőkkel szembeni követelések kiegyenlítésének sajátos módjával kapcsolatosan kérdezek: tartozásátvállalás, teljesítéselvállalás és tartozáselvállalás. A tartozásátvállalás a Ptk. szerint egy háromoldalú megállapodás: a szerződés kötelezettje helyébe egy harmadik személy, az átvállaló lép, így a jogosult a teljesítést csak tőle követelheti. A régi kötelezett helyébe egy új kötelezett lép. A számviteli törvényben nincs szó arról, hogy a jogosultnál kell-e könyvelni, és ha igen, mit. Mivel a jogosult már csak az átvállalótól követelheti a teljesítést, akkor a kérdező szerint az eredeti vevőkövetelés már nem áll fenn, az átvállalóval szembeni követelést egyéb követelésként kell kimutatni. A teljesítményátvállalás két fél közötti ügylet, egy harmadik személy állapodik meg a kötelezettel, hogy ő fog teljesíteni a jogosult felé. Ezt megteheti közvetlenül (ő fizet), vagy úgy, hogy az eredeti kötelezettnek bocsátja rendelkezésre a fizetendő összeget. A szerződés kötelezettjének személye nem változik. Jól gondolom, hogy a jogosult könyveiben ilyenkor nincs változás? Az átvállaló és a kötelezett pedig itt is egyéb bevételt, illetve egyéb ráfordítást könyvel. Tartozáselvállalás a teljesítéselvállalásból akkor lesz, ha erről a megállapodásról értesítik a jogosultat is. Ilyenkor egyetemleges kötelezettség jön létre. Jól gondolom, hogy ilyenkor a jogosult könyveiben marad minden változatlan, mivel a követelés csak egyszer mutatható ki?
610 Utazási iroda iparűzésiadó-alapja
Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
