918 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?

Kérdés: Egy kft. mérlegadatai ezer forintban: Megnevezés Önellen- Ellenőrzés őrzés után előtt Eszközök, források 270 488 277 352 Árbevétel 770 143 770 143 Adózás előtti eredmény 13 012 19 876 Átlagos állományi létszám mindkét állapotban 22 fő volt. A módosított beszámolót ismételten közzé kell-e tenni? Az eredeti bevallásban nem érvényesített adóalap- és adókedvezmények a revíziónál érvényesíthetők-e?

Kérdés: Haszonhúzói nyilatkozat hiányában a külföldi személyt megillető kamatból 18 százalék társasági adót vontunk le, vallottunk és fizettünk be. A haszonhúzói nyilatkozat beszerzése után hogyan lehet ezt visszaigényelni, és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.

Kérdés: A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül – kártyás tankolás keretében – megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Részvénytársaságunk 2002. éves beszámolójában elhatárolt vezetői prémiumot és annak járulékait. A beszámolót a közgyűlés elfogadta, a prémium kifizetésére anyagi eszközök hiányában nem került sor. Mi a teendő?

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?

Kérdés: A kft. 2002-ben gépkocsit vásárolt, amit átalakítottak (üléseket szereltek bele). Ez a gépkocsi a VPOP tájékoztatása szerint 2003-tól személygépkocsinak minősül. Ha a kft. 2002. december 31-én kisvállalkozásnak minősült, akkor élhetett-e a beruházás után az adózás előtti eredmény csökkentésével?

Kérdés: A kft. üdülőjében a tárgyévben nem volt üdültetés. Az adóellenőrzés szerint ez esetben az üdülő fenntartási költsége nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és ezzel az összeggel meg kell növelni a társasági adó alapját. Mikor járunk el helyesen, ha költségként számoljuk el az üdülő költségeit, vagy ha társaságiadó-alapot növelő tételként megfizetjük utána a társasági adót?

Kérdés: Egy mezőgazdasági nagyüzem veszteséges gazdálkodásának negatív mérleg szerinti eredménye esetén az előző két év társasági adójából visszaigényelhet. Az APEH-tól visszakapott összeget az eredménytartalék javára vagy egyéb bevételként kell-e elszámolni?