Reprezentáció (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 48. számában olvastam, hogy a reprezentáció utáni adót meg kell fizetni az evásoknak is. Eddig úgy értelmeztem az evát, hogy nem kell számlát gyűjteni a költségekről, a bevétel 15 százalékával letudott az adó. Az adózott eredményből annyit reprezentálhat, amennyit akar – gondoltam én eddig. Pont a reprezentációról kell mégis számla, vagy mi lesz az adó alapja?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartások vezetése az adóalanyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

A belistázási elszámolás

Kérdés: A vállalkozás a termékek forgalmazása során megfizeti a hipermarketeknek a belistázási díjat, amelyet a termék bevezetésekor egyszer kell megfizetni. Ennek ellenértékeként termékeinket időkorlátozás nélkül értékesíthetjük az egyes hipermarketekben. Ezt az összeget költségként számoljuk el, ami azonban nem egy gazdasági évet érint, tulajdonképpen "jogot" veszünk a termékek beszállítására. Kérdés, hogy helyes-e a költségkénti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás támassza alá. (Nyilvánvaló, hogy a szerződésben rögzített feltételek teljesítése, a feltételek teljesítésének ellenőrzése szerződés nélkül nem képzelhető el!)Az adott esetben a termék bevezetésekor egy összegben megfizetett belistázási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

A forgalmi visszatérítések elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a forgalom százalékában történő meghatározása ténylegesen el nem végzett teljesítmények számlázását eredményezheti, így az adóellenőrzés jogosan minősítheti nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] ...Az utóbbi igazolására szolgáló iratokat nem kell beküldeni a bevallással, hanem őrizni kell az elévülésig (5 év), és csak ellenőrzéskor kell bemutatni.Ha a lakáscélú felhasználás nem valósul meg az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Áfaellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2002-ben 1998-2000. évekre átfogó ellenőrzést tartott. Megállapította, hogy a 25 százalékos áfakulcs alá tartozó termékértékesítésekhez kapcsolódóan a postai szolgáltatást nem lehet tárgyi adómentesnek tekinteni. Emiatt 639 E Ft fizetendő áfát állapított meg három évre. Ugyanakkor 201 E Ft összegben társasági adót igényelhettünk vissza. Vevőink 254 E Ft-ban megtérítették az áfát. Hogyan kell könyvelni a hiányzó 184 E Ft-ot, ha már nincs lehetőségem az önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, mert azt tükrözi, hogy a kérdező nem ismeri az ellenőrzés megállapításainak könyvelésével, elszámolásával kapcsolatos feladatokat, sőt magát az adóellenőrzés megállapítását is – nagy valószínűséggel – pontatlanul idézte.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Kisvállalkozói kedvezmény önellenőrzése

Kérdés: A kisvállalkozói kedvezményt egyéni vállalkozó elmulasztotta igénybe venni 2001. évben személygépkocsija után. A cégautóadót 5 éve fizeti. Önellenőrizheti-e 2001. évi szja-bevallását 2002-ben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...Art. szerint önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Később felszámított áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételt a helyesbítő számla alapján csökkenteni kell, az eredeti számla szerinti teljesítési időponttal, visszamenőlegesen, azaz önellenőrzés keretében módosítani kell a 2000. évi nettó árbevételt. Ha módosul az árbevétel, csökken az eredmény, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...a műszaki berendezések, gépek, járművek közé való besorolást megalapozott önköltségszámítás nem támasztja alá, akkor az ellenőrzés a besorolást megkérdőjelezheti, és a rábeszélés eredményessége "hitkérdéssé"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 33. §-ának (2)–(3) bekezdése, illetve 60. §-ának (2)–(3) bekezdése előírásaival ellentétesen történt, amelyet önellenőrzéssel kell korrigálni. Itt utalunk az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontjára is, amennyiben a devizakölcsön beruházáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Téves selejtezés korrigálása

Kérdés: 2001-ben 15 db nyomtatót tévedésből a selejtezés során kivontunk az állományból. Hogyan lehet ezeket szabályosan visszavezetni a tárgyi eszközök főkönyvi nyilvántartásába?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy önellenőrzéssel. A tévedésből történt selejtezés a hatályos számviteli előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazására, helytelen értelmezésére vezethető vissza, amit szabályosan korrigálni az Szt. 3. §-a (3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
1
82
83
84
91