896 cikk rendezése:
821. cikk / 896 Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása
Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
822. cikk / 896 Téves selejtezés korrigálása
Kérdés: 2001-ben 15 db nyomtatót tévedésből a selejtezés során kivontunk az állományból. Hogyan lehet ezeket szabályosan visszavezetni a tárgyi eszközök főkönyvi nyilvántartásába?
823. cikk / 896 Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása
Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
824. cikk / 896 Kisvállalkozói kedvezmény önellenőrzése
Kérdés: A kisvállalkozói kedvezményt egyéni vállalkozó elmulasztotta igénybe venni 2001. évben személygépkocsira vonatkozóan. A cégautóadót 5 éve fizeti. Önellenőrizheti-e 2001. évi szja-bevallását 2003-ban a kisvállalkozói kedvezmény vonatkozásában?
825. cikk / 896 Szakmai gyakorlat (mérlegképes könyvelő)
Kérdés: A mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vételével kapcsolatban a 764. kérdésre adott válaszban azt írják, akinek az adatlap benyújtásáig nem lenne meg a képesítés megszerzését követően a 3 éves szakmai gyakorlata, akkor az adatlapot egyelőre ne nyújtsa be. Mit tegyen az, akinek a mérlegképes könyvelői képesítés megszerzését megelőzően akár 10 éves szakmai gyakorlata van? Ő is várjon, amíg a képesítés megszerzését követően 3 év szakmai gyakorlatot tud igazolni?
826. cikk / 896 Óvadék áfája
Kérdés: A bérbeadó az óvadékról áfás számlát állított ki, a végszámlánál figyelembe vette az óvadék kiegyenlítését. Szükséges-e jóváíró számlát kiállítani a korábban kibocsátott óvadékszámláról?
827. cikk / 896 Adókedvezmény önellenőrzésének tilalma
Kérdés: A társaság a jogszabály téves értelmezése miatt a 2000. évi társaságiadó-bevallásban nem érvényesítette a Tao-tv. 21. §-ának (3) bekezdése szerinti adókedvezményt. Helyesbítheti-e önellenőrzéssel a 2000. évi adóbevallást, és így érvényesítheti-e az adókedvezményt?
828. cikk / 896 Szakmai gyakorlat igazolása mérlegképes könyvelőnél
Kérdés: A mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vételéhez szükséges, 3 éves szakmai gyakorlatot lehet-e részmunkaidőben teljesíteni? Alkalmazottként dolgozó családtag töltheti-e gyakorlati idejét családi vállalkozású bt.-nél, kht.-nél?
829. cikk / 896 Könyvállomány nyilvántartása
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető magánfőiskola folyamatosan fejleszti könyvtárát, amelyhez állami támogatást is kap. A könyvállomány évente 1-2 ezer kötettel nő, ugyanakkor a rendszeres használat miatt belátható időn belül elhasználódik. Az egyedi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás megoldhatatlan feladat. Kérdéseink: a könyvbeszerzést hol kell nyilvántartani? Milyen módszerrel vagy technikával oldható meg az állomány értékének csökkentése? Elfogadható-e a csoportos nyilvántartás? Évenként a meglévő állományra 10 százalék értékvesztés elszámolása helyes-e?
830. cikk / 896 Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó
Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
