310 talált cikk az építmény kifejezésre

Kérdés: Gyártócsarnok aktiválásakor az épületet és a gépészetet külön-külön kell aktiválni, más-más leírási kulccsal? A részletes költségvetési összesítő alapján külön tudom szedni, hogy mennyi az épület és az elektromos hálózat, valamint az üzemgépészeti berendezések értéke, de ezek az épület részét képezik, külön-külön nem használhatók. Tételes költségvetés alapján gyűjtsük ki, hogy melyik az, ami közvetlenül össze van építve az épülettel (benne van a falban) és melyik nem? Vagy aktiválhatom egyben a kivitelező számlája alapján az összeget gyártócsarnokként? A próbaüzem keretében rákötik a gépeket a hálózatra, amelyhez kábeleket, egyéb anyagokat vásárolnak. Könyvelhetők karbantartásként? A gyártógépek az anyavállalat tulajdonában vannak.

Kérdés: Új műhely épült. Ennek az épületkénti besorolása nem okozott gondot, de a befejező szakaszban járdákat, szegélyköveket, vízelvezető árkokat is létrehoztak. Ezeket külön számlázták. Egy másik részen füvesítettek, földrendezéssel, illetve műfüves területet alakítottak ki. Ez is egyéb építmény? Minek minősítsem?

Kérdés: Társaságunk a szennyvíztelep rekultiváció­jára uniós pályázatot nyert. A pályázatban a következő munkákat kell elvégezni: víztelenítés, irtás, föld- és sziklamunka (tereprendezés jellegű földmunkák), közműépítés (monitoringkút építése), kert- és parképítési munkák (fatelepítés). Helyes-e, ha a pályázatban az összes fenti munka elvégzése beruházásként szerepel, társaságunknak ebből a jövőben nem keletkezik bevétele?

Kérdés: A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?

Kérdés: A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy ipari területnek A cég 1/3 részben, a B cég 2/3 részben tulajdonosa. A B cég nagy értékű termelőingatlant épített erre a területre. Felmerült egy ingatlancsere lehetősége, azaz a B cég egy másik területével elcserélné az A cég földrészét. Ebben az esetben mi alapján történik az illeték kiszabása? Csak a terület után kell illetéket fizetni, vagy a B cég által felépített ingatlan is része az illetéknek?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?

Kérdés: Társaságunk 2007., 2008. és 2009. években fejlesztési tartalékot képzett, amelyet teljes egészében a mai napig nem használt fel. Meglátásom szerint a 2008. éves mérlegben kimutatott 2007. és 2008. években lekötött fejlesztési tartalékot 6 adóév alatt kell felhasználnom, a 2009. évben képzett tartalékot pedig 2013. 12. 31-ig. Tudtommal nincs akadálya annak, hogy először a 2007. és 2009. évit használjam fel, majd a 2008. évben képzettet. A törvény tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást enged felhasználni fejlesztési tartalékként. Tehát jól gondolom, hogy például szoftver értékével nem oldhatom fel, viszont ha vásárolunk egy használt autót, melyet aktiválunk a feloldás évében, akkor attól függetlenül, hogy ez az autó közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a gyártáshoz, feloldhatom a lekötött fejlesztési tartalékot?