2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Mely értékesítések áfakötelesek az önkormányzatoknál? Milyen feltételek mellett vonható le a beérkező számlák előzetesen felszámított áfája?

Kérdés: Hogyan kell meghatározni az ingatlanértékesítésből származó bevétel alapját akkor, ha az adásvételi szerződésben lakóingatlan és gazdasági épület szerepel? A tulajdoni lap szerint van gazdasági épület az ingatlanon. A tulajdonos örökléssel jutott az ingatlanhoz 1995-ben és 2005-ben. Az 1995-ös illetékkivetés elveszett, a 2005-ös illetékkivetésen azonban csak lakástulajdon szerepel, amelynek a szerzési ideje már meghaladta az 5 évet. Alkalmazható-e ilyen esetben az a módozat, hogy csak a gazdasági épület értékét tekintjük bevételnek, és mivel meghatározhatatlan a szerzéskori érték, a 75%-át tekintjük költségnek, és ezeket az értékeket valljuk be?

Kérdés: A Számviteli Levelek 168. számában a 3508. kérdésre adott válasz negyedik bekezdése ellentétes az APEH honlapján található, 2008. 07. 16-i válasszal. Válaszukkal azonos esetben mégsem igényelhető vissza a személygépkocsi áfája?

Kérdés: A társaság MLM rendszerben forgalmaz termékeket. Ez azt jelenti, hogy a termékértékesítés klubtagság keretében történik, és a klubtagok a forgalom után pontokat kapnak. A klubtagok egyik része vállalkozó, másik része nem rendelkezik adószámmal. A gyűjtött pontérték tartalmazza egyrészt a saját vásárlása után járó pontokat, másrészt az általa beépített klubtagok vásárlása után őt megillető pontokat. A pontok értéke a következő számlákban érvényesíthető-e árengedményként? Az értékesítő társaság csak adószámmal rendelkező klubtagoknak adhat ilyen módon árengedményt, amennyiben a társaság üzletszabályzata így rendelkezik?

Kérdés: Ügyfelem rendelkezik egy adott nyúlfajta tenyésztésének és értékesítésének jogával, de nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges eszközökkel. Tulajdonában vannak az apaállatok, amelyeket kihelyez tartásra. A tartás költségeit, valamint a szaporítóanyag (nyúlsperma) kezelésével kapcsolatos költségeket a szerződő felek számlája alapján igénybe vett szolgáltatásként könyveli. A szaporítóanyag az ügyfelemé, ezért nem fizet, átveszi, majd egy részét értékesíti. A másik részét átadja olyan szerződő félnek, aki rendelkezik anyaállattal. A keletkező szaporulatot ügyfelem visszavásárolja növendéknyúl-áron, és mint fajtanyulat (leendő tenyészállat) értékesíti tovább. Kérdéseim: A szaporulat visszavásárlását helyes-e elábéként könyvelni? Tekinthető-e ügyfelem tevékenysége mezőgazdasági tevékenységnek a de minimis támogatások szempontjából, hiszen valójában saját maga nem folytat állattenyésztést, csupán az állatok és a szaporítóanyag értékesítését végzi?

Kérdés: Cégünk ingatlant vásárolt egy másik cégtől. Az ingatlan művelési ága: kivett telephely. Eddig a telephelyért bérleti díjat fizettünk. Az eladó cégnek nyilatkoztunk, hogy nem választottuk az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése szerinti adózási formát. Így az eladó a számlát nettó értékben állította ki, ráírva, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az adót a vevő fizeti. Hogyan értelmezzük a nettó értékben kiállított számlát, van-e adófizetési kötelezettségünk? Az ingatlan területén az egyik épületben mentőállomás működik. A megvásárlás után a bérleti díjat mi számlázzuk. Be lehet-e jelentkezni az áfakörbe, hogy a számlát áfásan állíthassuk ki? Ha megszüntetjük a mentőállomással a szerződést, be kell-e fizetnünk az áfát az ingatlanvásárlás után?

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?

Kérdés: A társaság mezőgazdasági gépet vásárolt, amelyet az eladó az adásvételi szerződésben rögzítetteknek megfelelően átadott, üzembe helyezett. A gépet ténylegesen használjuk. A gép teljes ellenértéke 2009 szeptemberében kerül kifizetésre. A gép értékébe – addig – előleget fizetünk. Az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A számlát az eladó csak a befizetett előlegről állította ki. Mikortól kell a gépet a tárgyi eszközök között nyilvántartásba venni, értékcsökkenést elszámolni? Mikor kell a megvásárolt gép teljes értékéről a számlát kiállítani?

Kérdés: A 3777. kérdésre adott válasz szerint a gyűjtőszámla alapján az értékesítés árbevételét külön-külön indokolt könyvelni. Devizában kiállított gyűjtőszámla banki kiegyenlítése esetén, miként lehet helyesen elszámolni a külön-külön könyvelt tételeket, figyelemmel az egy összegű banki kiegyenlítés és a külön-külön könyvelt tételek árfolyam-eltérésére?

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?