551 talált állásfoglalás az EUR kifejezésre

Kérdés: Könyvelek egy fióktelepet, amelynek az anyavállalata Szlovákiában van. Jól tudom, hogy a fióktelepnek nem kell önállóan közzétenni a mérleget, csak a konszolidált beszámolót? Azt milyen határidővel? A szlovák anyavállalat mérlegkészítése időpontját követő 60 napon belül?

Kérdés: A kft. euróban akar tagi kölcsönt adni, mert euróban szeretne gépjárművet vásárolni. De forintban kéri visszafizetni, amit a kölcsönnyújtás időpontjában érvényes árfolyamon határoztak meg. Helyes ez így? Ha igen, akkor ezt a mérleg-fordulónapi értékeléskor nem kell figyelembe venni? Ha ugyanezt hitelre kapják eurós alapon a finanszírozó cégtől, amely forintban határozza meg a havi tőketörlesztést, kamatot, ezt a hitelt év végén értékelni kell? A hitelező cég még árfolyam-különbözetet is számol.

Kérdés: Forintban kiállított számlát euróban egyenlítettük ki. Így a szállítóhoz érkezett összeg nem egyezik meg a számlán szereplő összeggel. A szállítóval történő egyeztetés során tájékoztattak a különbözetről, és várják annak a rendezését. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?

Kérdés: Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Kérdés: A részesedést tulajdonló zrt. kb. 15 éve vásárolta részesedését, amelyet forintban fizetett ki. Időközben jegyzett tőkét is emelt, amelyet szintén forintban teljesített, így befektetését a kettő együttes összegében tartja nyilván. Eddig értékvesztést nem kellett elszámolni. A tulajdonolt társaság 2009-ben áttért az euróban történő könyvvezetésre. Úgy gondolom, ennek alapján nem tekinthető a részesedés devizás befektetésnek, és nem kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés. Csak értékvesztést kell elszámolni, ha a saját tőke tartósan a jegyzett tőke alá csökken?

Kérdés: A 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről. Tagi jogviszonyban lévő tulajdonos végzi a külföldi fuvarozást. Tagi jogviszonyban is jár a napi 40 eurónak megfelelő összeg adómentesen? A tulajdonos nem vesz fel előleget, így a napidíj összegét mindig a hó végén, a tagi kivéttel együtt kapja meg, a bérfeladásba könyvelve: T 551 – K 471, T 471 – K 381.

Kérdés: Cégünk kis- és középvállalkozás, 2005. 01. 01-jei besorolása óta folyamatosan kisvállalkozásnak minősült. Foglalkoztatotti létszámunk 2013. évben meghaladta az 50 főt, és folyamatosan meg is fogja haladni, de a 100 főt nem fogja elérni. Mérlegfőösszegünk 43 millió euró marad, nettó árbevételünk se éri el az elkövetkezendő években a 43 millió forintot. Nincs a cégnek se partnervállalkozása, se kapcsolt vállalkozása. Ha 2013. és 2014. évben a fenti mutatókat nem érjük el, de a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma mindkét évben 50 fő felett lesz, akkor a 2015. 01. 01-jei minősítéskor már középvállalkozásnak fogunk minősülni?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. 2007-ben 8 050 000 forint értékű autót vásárolt részletre, euróalapú lízingszerződéssel. 2008. 01. 01. hatállyal az evaadózást választotta bevételi nyilvántartás vezetésével 2011. 12. 31-ig. Az autó 1 048 000 forint maradványértéken szerepel a nyilvántartásban, piaci értéke is ennyi. A bank megküldte a tartozás értékesítését, mely szerint a hátralévő tőketörlesztés összege 4 510 000 forint, az árfolyamveszteség összege: 3 165 000 forint. A nyitó mérlegben szerepeltetni kell az árfolyamveszteséget? Ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?

Kérdés: Az Szt. 43. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatához kapcsolódik a kérdés. A fióktelep működése folyamatosan veszteséges volt, ezért a külföldi vállalkozás minden évben kölcsönt nyújtott euróban, amelyre kamatot számítottak fel 2012. második félévéig. A fióktelep a kapott kölcsönt és annak kamatát rövid lejáratú kötelezettségként tartotta nyilván, azok kiegyenlítése éven belül és az után sem történt meg. A könyvvezetés forintban történik, az év végi értékelés során az árfolyam-különbözetet jellegének megfelelően számoljuk el. A fióktelepnek nincs nyitott követelése a külföldi vállalkozással szemben. A hivatkozott rendelkezés értelmében a rövid lejáratú kötelezettségként nyilvántartott éven túli kötelezettséget el kell számolni év végén?