Találati lista:
491. cikk / 537 Szokásos piaci ár
Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?
492. cikk / 537 Osztalék és kamat utáni adó
Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
493. cikk / 537 Csekély összegű (de minimis) támogatás
Kérdés: Hol lehet pontosan utánanézni, hogy mely támogatások tartoznak a csekély összegű támogatások közé? A támogatást nyújtó szervnek kell-e erről tájékoztatást adni (pl. bérhez adott támogatás, területfejlesztési támogatás)? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli a vállalkozót? 2004-re vonatkozóan számításba kell-e venni a 2002-2003. években kapott támogatásokat, vagy 2004 az első év, amikor ezt figyelni kell?
494. cikk / 537 Német fióktelep könyvelése, adózása
Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
495. cikk / 537 De minimis támogatás
Kérdés: Az iroda új autóbusz beszerzését tervezi. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja, valamint a 22/A §-a szerinti kedvezmények nem érvényesíthetők a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszköz alapján. Mivel tudja igazolni az iroda, hogy az autóbuszt nem használta nemzetközi szállítási tevékenységhez? Mi a teendő, ha évek múlva mégis használja nemzetközi szállítási tevékenységhez is az autóbuszt az iroda?
496. cikk / 537 Termelői támogatások áfaarányosításnál
Kérdés: Az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései alapján a mezőgazdasági támogatások mint nemzeti támogatások mentesülnek az áfamegosztási kötelezettség alól. Nevezetesen a 25/2004. FVM-rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások, például a vágóbaromfi-támogatás 9,50 Ft/kg, a vágósertés-támogatás 2000 Ft/db. Valóban mentesülnek?
497. cikk / 537 Külföldi magánszemély ingatlanszerzése
Kérdés: Holland állampolgár 1998-ban úgy vehetett ingatlant védett területen, hogy ott kft.-t alapított. Tevékenységet nem folytat, bevallási kötelezettségeinek eleget tesz. Megszüntethető-e a kft. úgy, hogy az ingatlan a magánszemély tulajdonába kerüljön?
498. cikk / 537 Ügyvédi iroda számvitele, adózása
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
499. cikk / 537 Háromszögügyletek áfájának könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni az európai uniós "háromszögügylet"-et? Az egyik előadáson azt mondták, hogy két különböző ügylet áfáját kell könyvelnünk: egy Közösségen belüli beszerzést és egy belföldi értékesítést a közvetítő helyett. Az első ügyletet még értjük is, fizetendő és levonandó áfát könyvelünk azonos bevallási időszakban. A második ügyletnél mi alapján könyveljünk?
500. cikk / 537 Külföldinek számlázott jutalék
Kérdés: Egy hazai cég belföldön egy külföldi céggel megállapodást kötött. A megállapodás értelmében belföldön minta utáni árubemutatót tart, igény szerint rendelést vesz fel, és azt továbbítja megbízójának, maga értékesítési tevékenységet nem folytat. Tevékenységéért jutalékot számláz 2000 euró értékben. Devizás tételét az Áfa-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kibocsátásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán számolja el bruttósított összegben, 20 százalékos áfatartalommal. A külföldi partner a kibocsátott számlát nettóként kezeli. Helyesen jár-e el a magyar cég, ha a kimenő számlában egyösszegű eurót tüntet fel, és a bruttósított összegből a 20 százalékos áfát befizeti?
