Okostelefon jutalomként

Kérdés: Az ügyvezető elhatározta, hogy a forgalom növelése érdekében a nagyobb összegű vásárlók között havonta jutalmat sorsolunk ki. Ez kezdetben 1-2 darab okostelefon lenne. Milyen jogszabályok vonatkoznak a jutalomsorsolás szervezésére, lebonyolítására, engedélyezésére? A kisorsolni tervezett ajándék vásárlását hogyan könyveljük? Az áfát vissza tudjuk igényelni? Az ajándék átadását hogyan kell dokumentálni? Milyen adók, járulékok terhelik az ajándékot?
Részlet a válaszából: […] ...kell venni, a beszerzés áfája nem vonható le.Ha a nyertes magánszemély (személyes adatai ismertek), akkor az okostelefon áfát is magában foglaló beszerzési árát személyi jellegű egyéb kifizetések között kell könyvelni (T 559 – K 261). Az okostelefon áfát is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Előleg készpénzben

Kérdés: Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe beütött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
Részlet a válaszából: […] ...egy külön kijelölt vevőszámlával szemben: T 311 – K 91-92, 467;– az előleg beszámítása: T 453 – K 311 (az előleg áfát is magában foglaló összegében);– az előleg fizetett áfájának levonásba helyezése (visszavétele): T 467 – K 368 (technikai számla),–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Ügyvezető részére bérelt lakás

Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetések között kell kimutatni, könyvelése a kérdés szerinti esetben: a bérleti díj, a rezsiköltségek áfát is magában foglaló számlázott összege: T 553 – K 454, a bruttósításnál számításba vett, a munkavállalót terhelő járulékok összege: T 553...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: Tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó, vissza nem térítendő támogatás elhatárolásának feloldásánál mi a helyes eljárás a következő esetekben? Tárgyi eszköz beszerzés 10 000 E Ft, maradványérték 1500 E Ft. Kapott vissza nem térítendő támogatás 5000 E Ft. A kapott támogatást el kell határolni, és a támogatásintenzitásnak megfelelő arányban az értékcsökkenés elszámolásakor fel kell oldanom a költségekre eső támogatást a bevételek közé. Mikor járok el helyesen: ha a teljes eszközbeszerzés értékéhez viszonyítom a támogatást, és az elhatárolt támogatás összegéből az értékcsökkenés támogatásintenzitásával számolt arányát oldom fel, vagy az értékcsökkenés százalékának megfelelő összeget oldok fel évente a teljes támogatásból, vagy a maradványértékre jutó támogatás arányos összege ott marad az elhatárolások között, amíg az eszköz a könyvekben szerepel, és csak az azon felüli rész kerül mindig arányosan feloldásra? A másik A pályázat fenntartási időszaka alatt a támogató hatóság szabálytalanságot állapított meg. Ezért a 3 évvel korábban kiutalt támogatás összegét korrigálták, előírtak 2000 E Ft visszafizetési kötelezettséget. Hogyan kell kezelni az előző bekezdés szerinti elszámolást? A visszafizetett összeggel csökkentett rész alapján számolunk egy új támogatásintenzitási hányadot, és azt követően (és nem visszamenőlegesen) az új hányadnak megfelelően oldom fel a halasztott bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...a visszafizetendő támogatással) kell viszonyítani a támogatásintenzitási hányad meghatározásakor a maradványértéket is magában foglaló nettó értékhez (számításaink szerint 1150 E Ft támogatást 6300 E Ft nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...az 5. Költségnemek számlaosztályban kell elszámolni. Így például– a tárgyi eszközök (ideértve az üzemi konyhát magában foglaló épület arányos részét is) terv szerinti értékcsökkenési leírását az 571. számlán, bérelt tárgyi eszközök esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
Részlet a válaszából: […] ...kialakított számlázási gyakorlat azért sem felel meg továbbá a fent idézett definíciónak, mert az összes nyújtott szolgáltatás összefoglaló néven, egy tételben szerepel. Így, ha bevásárlóközpontot üzemeltető vállalkozás az általa kibocsátott számlán fel is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Átadás a közösségi alap terhére

Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...telek arányosan (alapvetően az átadásra kerülő telekrész területe arányában) megosztott, a telekmegosztás költségeit is magában foglaló bruttó értékét a lekötött tartalékkal (a közösségi alappal) szemben kell kivezetni (T 414 – K 122) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Pénzbeli vagyoni hozzájárulás helyett más

Kérdés: Egyszemélyes kft. a jegyzett tőkéjének 10%-át készpénzben alapításkor teljesítette, a házipénztárba. A fennmaradó összeggel két éven belül fogja feltölteni a jegyzett tőkét. Ha az alapító okiratba azt jegyezték be, hogy készpénzben fogja teljesíteni a fennmaradó jegyzett, de be nem fizetett tőkét, ezt kiválthatja eszközapportálással is? Személygépkocsi is apportálható? Ha igen, értékbecslés szükséges, vagy elegendő az adásvételi szerződésben megjelölt eladási ár? Utóbbi esetben az áfa nélküli vagy az áfás ár vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás más esetekben, természetesen piaci értéken, és ha az áfa nem vonható le, akkor áfát is magában foglaló piaci értéken. (A piaci értéket dokumentálni kell. Ilyen dokumentum lehet a személygépkocsi vételárát dokumentáló számla is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Pénzforgalmi áfa, fizetés határidőn belül

Kérdés: A cég, amelynek könyvelek, alvállalkozó és pénzforgalmi áfás. A fővállalkozó 3% skontót von le a számlák végösszegéből, ha határidő előtt fizet. Addig az alvállalkozó kimenő számlájának végösszegét könyveljük követelésként: T 311 – K 911, 467. Ha a fővállalkozó határidő előtt teljesít, a számla 97%-át fizeti ki: T 384 – K 311. (Az áfa 97%-a kerül a tételes áfakimutatásba és a bevallásba.) A kifizetés napjával könyveljük a 3%-os skontót: T 8791 – K 311. Könyvelésünk jó? Úgy tudom, hogy a 3% után az áfát nem kell megfizetni.
Részlet a válaszából: […] ...adható úgy is, hogy a szerződésben azt rögzítik, ha a fővállakozó a teljesítésről kiállított számla szerinti – áfát is magában foglaló – összeg 97 százalékát megfizeti, az alvállalkozó 3 százalék engedményt ad, amelyről helyesbítő számlát állít ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...a bérbevevőA feles bérleti szerződés alapján a társaságnak meg kell állapítania a megtermelt mennyiséget, annak – az áfát is magában foglaló – piaci értékét. Ennek a 15%-a lesz a magánszemélyt megillető termék, illetve bérleti díj (haszonbér) összege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
1
14
15
16
45