459 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?

Kérdés: Kérdésem az építőipari kivitelezési tevékenységnél merül fel abban az értelemben, hogy szerződései minden esetben vállalkozói szerződések, mind az alvállalkozói, mind a megrendelői felé. Saját kivitelezési részlege nincs, az egész építési tevékenységet a bevont alvállalkozókkal végezteti, és kvázi továbbszámlázza azok szolgáltatását a megrendelő felé. A helyiadó-törvény 52. §-a értelmezi az alvállalkozói teljesítést, a közvetített szolgáltatást. Úgy gondolom, hogy az adott fővállalkozói tevékenység olyan alvállalkozói teljesítmény, amely közvetített szolgáltatássá válik, mivel megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában elő­írt feltételeknek. Kérem álláspontjukat, hogy a konkrét tevékenységnél az ún. alvállalkozói számlák 100%-ban levonhatók-e az iparűzésiadó-alap megállapításánál, vagy mint közvetített szolgáltatás csak korlátozottan (500 millió forint árbevétel felett)?

Kérdés: Felnőttképzéssel foglalkozó kft. kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan adómentes oktatásról állít ki számlákat, az első számlát a tanfolyam indulása előtt, a másodikat a tanfolyam befejezésekor. A támogatási összeg tartalmazza a nyelvtanfolyam, a záróvizsga, a tananyag fedezetét. A támogatást folyósító szerv csak adómentes oktatásként fogadja be, amelyen nem szerepelhet a könyv. A nyelvtanfolyamon részt vevőknek átadott könyvekről átvételi elismervény készül. A támogatott oktatáshoz kapcsolódóan átadott könyvek áfája visszaigényelhető? Az átadott könyveket áruként kell nyilvántartani?

Kérdés: A cég üdítőt, kávét, ásványvizet vásárolt, amit üzleti tárgyalásokon szolgál fel. Helyesen járok-e el, ha a számlát a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolom el, áfával együtt? Más adó nem terheli?

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. tárgyévi jegybevételébe beszámíthatók-e a tiszteletjegyek, a kedvezménnyel értékesített jegyek névértéke, az ingyenesen adott előadások értéke? El kell-e különíteni, levonni a 2013. évi eladásból a 2013-ban eladott bérletek, 2014. évi előadások, valamint az egyéb, 2014. évi előadások jegyeladásának díját? A tiszteletjegyek után a fizetendő áfát bevalljuk, az áfa nélküli ellenértéket, mint ajándékot értelmezzük, és az szja-t, az ehót is e szerint valljuk be. Helyes ez így?

Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre küldte munkavállalóit. Erről számlát kapott, a következő szolgáltatásokkal: szállás, lovas rendezvény, rendezvényszervezés, éttermi szolgáltatás. Mely költségelem nyújtható adómentesen, és melyik fog adózni?

Kérdés: Fitneszszolgáltatást nyújtó cég egy üzletközpontban működik. A szolgáltatást igénybe vevők 3 órán keresztül "ingyenesen" parkolhatnak. Az üzletközpont parkolást működtető cége utólag számlázza ezt a cég felé. Értelmezhető ez közvetített szolgáltatásként? Vagy igénybe vett szolgáltatás? Az áfa levonható?

Kérdés: Hogyan kell az e-útdíjat elszámolni? Lehet-e közvetített szolgáltatás? A fuvarozó cég feltüntetheti-e külön tételként a számláján, és az így feltüntetett útdíj is csökkenti a helyi iparűzési adót? A helyi iparűzési adó csökkentéseként csak a megtett úttal arányos útdíj vonható le, a sima autópálya-matricák nem? És a külföldön megfizetett megtett úttal arányos díj 7,5%-a levonható?

Kérdés: Saját termelésű készletünkből természetbeni juttatásként adunk dolgozóinknak. Hogyan kell könyvelni a teljes gazdasági eseménysort, ha készleteinkről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást is vezetünk, költségeinket elsődlegesen a 6-7., másodlagosan az 5. számla­osztályban számoljuk el?

Kérdés: Az autószerelő kft. alkatrészeket vásárol. Előfordul, hogy visszaviszik, mert mégsem az kell, de nincsen más. Ilyenkor visszafizetik az árát. Az is előfordul, hogy visszaveszik, és más fajtát hoznak el, vagy egészen mást. Ilyenkor ez az alkatrész kevesebbe kerül, a különbözetet visszafizetik. Az áfabevallásba a visszárut a 31. sorba kell beírni, mint fizetendő áfát. Egyik esetben sem lehet, mint visszaigényelhető adót csökkentő tételként a 66. sorba beírni? Számvitelileg a visszáruk értékesítésként kezelendők?