Kiküldetés kiváltása

Kérdés: A 4186. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: egy kétszemélyes kft.-ben az egyik tag személyes közreműködésre nem kötelezett, a másik tag munkaviszonyban látja el az ügyvezetéssel és a cég tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Munkájához nélkülözhetetlen a személygépkocsi használata. Az Önök válasza szerint ezen személyesen közreműködő ügyvezető saját magát nem tudja kiküldeni (bár a munkaszerződését aláírhatja). Hogyan kerülhető el a cégautóadó fizetése? Ha a cég vásárol egy személyautót, útnyilvántartást vezet, megfizeti a cégautóadót, akkor a magáncélú használat a cégautóadóval le van tudva? A magánhasználatra jutó üzemanyag, értékcsökkenési leírás, javítási költségek elszámolhatók a cég költségeként? Mi a jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó másik tagot kiküldjekiküldetési rendelvénnyel (és a másik tag elszámolhatja a saját gépjárműhasználatával kapcsolatosan felmerülő költségeket a cégautóadó megfizetésenélkül). Itt azonban meg kell jegyezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Egyéni vállalkozó üzemanyag- felhasználása

Kérdés: Fuvarozási tevékenységet végző egyéni vállalkozó tehergépjárműveinek üzemanyag-felhasználását számlákkal igazoltan számolja el. A beszerzés nagy tételben történik, telephelyére szállítják, saját töltőállomására. Év végén üzemanyagkészlet-feltöltés történt, a meglévő üzemanyag leltározásra került. Az Szja-tv. szerint a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. Ez alapján a fogyasztási normával megegyező mennyiséget üzemanyag-felhasználás címén számolom el költségként. Kérdésem, hogy a leltáron meglévő üzemanyagot (amely a következő évben felhasználásra kerül) költségként érvényesíthetem-e, és ha igen, milyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] A leltárban meglévő üzemanyag felhasználása a következőévben az előző évi számla alapján költségként elszámolható oly módon, hogy azígy elszámolt üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra azüzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Versenybírói díj és költségtérítés

Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha közvetlenül a kirendelő szövetségfizeti ki a járandóságot a versenybírónak, akkor a következő szabályok szerintalakul a járulékfizetési kötelezettség. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g)pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Tesztautó bérbeadása

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó cég a tesztautóként nyilvántartott személygépkocsit bérbe adhatja-e? A tesztautók beszerzésekor nem vontuk le az áfát, és a cégautóadót is megfizetjük. Ezen autók a könyvelésünkben nem a tárgyi eszközök között szerepelnek (értékcsökkenést nem számolunk el), hanem a készletek között. Értékesítéskor regisztrációs adó nélkül, áfamentesen, használt autóként értékesítjük. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény(Rega-tv.) 3. §-ának (1) bekezdése szerint adókötelezettséget keletkeztet agépjármű forgalomba helyezése. Ha a tesztautót forgalomba is helyezték, akkor aregisztrációs adót annak kell megfizetnie, legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Cégautó átminősítése készletté

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...(Beszerzési ár az az ellenérték, amelyet a viszonteladó – acég – a részére értékesítőnek megtérít vagy megtéríteni köteles.)A gépjárműadó-törvény 17/C. §-ának (5) bekezdése alapján acégautóadó-fizetési kötelezettség megszűnik annak a hónapnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Autópálya-matrica elszámolása

Kérdés: Cégünknél háromféle cégautó van: saját tulajdonban lévő, lízingelt és bérelt személygépkocsi. Ezek közül mely autóknál kell a megvásárolt autópálya-matricát természetbeni juttatásként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ésjárulékai, javítási, karbantartási költségei, beleértve a javításhoz szükségesanyagokat, alkatrészeket is, a cégautóadó, a gépjárműadó, az autópálya-matricastb.) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnakminősülnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Változó munkahelyen történő foglalkoztatás

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
Részlet a válaszából: […] ...2. kocsiosztályon,– 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközidíjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszonutazik.Saját gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítésakkor jár, ha– a munkavállaló állandó vagy ideiglenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Sportegyesület tagjainak sajátgépkocsi-használata

Kérdés: Egy sportegyesület tagjai saját gépkocsival viszik el a versenyzőket a versenyekre. Kiküldetési rendelvény alapján számolják el és fizetik ki az utazás költségét, üzemanyagot (APEH általi ár és norma, valamint 9 Ft/km). A tagok nem részesülnek egyébként díjazásban az egyesülettől. Kérdésem, hogy helyesen jártak-e el 2009 előtt és 2009-től? 2009-ben van-e cégautóadó-fizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] A 2009. év előtta magánszemélyeknek nem volt cégautóadó-fizetési kötelezettségük, ezt az adót acégek (egyesületek) tulajdonában lévő személygépkocsi magáncélú használatáratekintettel kellett a cégeknek (egyesületeknek) fizetniük. 2009-től vanmeghatározott esetekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Saját benzinkútnál történő tankolás

Kérdés: Üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó kft. a saját üzemanyagkútnál tankolja személygépkocsiját, tehergépkocsiját. Hogyan kell könyvelni ezen gépkocsik tankolását? Milyen módon kell dokumentálni a tankolást? A tranzakció hogyan befolyásolja a fizetendő és a levonható áfát?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen bekövetkezik, ha a kft. abeszerzett üzemanyagot csak a társaságtól független személyek részéreértékesíti, azaz a saját gépjárművei üzemeltetéséhez nem használ fel abból, hasaját gépkocsija tankolását nem saját üzemanyagkútjánál tankolja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Átalányadózó tevékenység költséghányada

Kérdés: Az Szja-tv. 53. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint a SZJ 45 – "építőipari szolgáltatás" költséghányada 80%. A TEÁOR '08. szerint ez a kód gépjármű-, motorkerékpár-kereskedelem. Kérdésem az, hogy a korábbi 45 kód – ami valóban építőipari szolgáltatás volt, és az alá tartozó tevékenységek költséghányada továbbra is 80% –, vagy a konkrétebb új kódok szerint számolhatnak költséghányadot? Hogyan kell értelmezni az említett 53. § (3) bekezdésének e) pontját?
Részlet a válaszából: […]

A korábbi 45 kódot kell továbbra is alkalmazni, ami építőipari szolgáltatás volt, és ez alá tartozó tevékenységek költséghányada továbbra is 80%, tehát nem változott a költséghányad.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
1
21
22
23
36