Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elbírálásához sok feltétel hiányzik (pl.befektetési egységekhez kötött biztosításról van-e szó, a biztosítási szerződésa társaságnak visszavásárlási lehetőséget ad-e, a szerződés futamideje alatt aszerződő személyében bekövetkezhet-e változás stb.),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszeres könyvvitel egyesületnél

Kérdés: Kérdezem, hogy az a közhasznú egyesület, amelyik egyszeres könyvvitelt, pénztárkönyveket, naplófőkönyvet vezet, miként könyvelje a nem adóköteles bevételt? Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, kiadásai is csak nem adókötelesek lehetnek? 2009-ben veszteséges lett, a veszteség ilyenkor a Tartalék soron szerepel negatív előjellel? Mikor beszélhetünk tőketartalékról egyesületnél? Ha az egyesület végez vállalkozási tevékenységet, hogyan kell kiszámítani az adóját?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú egyesület is az Szt. hatálya alá tartozik, ésmint ilyen, ha egyszeres könyvvitelt vezet, az Szt. előírásait kell figyelembevennie. A számviteli előírások szerint a közhasznú egyesületnek is az üzleti (anaptári) év végével egyszerűsített mérleget és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást készítenie, vagy vonatkozik rá az a kitétel, hogy nem kell nyilvántartást vezetnie annak az adózónak, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, agazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európaigazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyesjogi személyek vállalata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címke:

Számlázóprogrammal előállított számla

Kérdés: A 24/1995. PM rendelet 2010. 04. 01-jétől előírja: a számlázóprogramnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető, és eredeti példányként csak egy példányban legyen nyomtatható. Az egyik vevő azt a leporellóra nyomtatott számlát, ami 3 példányban készült, és azt a feliratot tartalmazza: "Készült 3 példányban", nem fogadja be. Igaza van?
Részlet a válaszából: […] ...Korábbikövetelmény szerint a számlázóprogramnak biztosítania kellett az összesszámlapéldány sorszámozását, ha az előállítás az egyes számlapéldányok egymásutáni nyomtatásával történt, továbbá annak feltüntetését, hogy a számlaösszesen hány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tagállamban kiállított számla

Kérdés: Az Áfa-tv. 2010. 01. 01-jétől a 168. § (3) bekezdésével egészült ki. Ezen változással kapcsolatban a következő kérdésem van: uniós országokból árut vásárolunk. A számlát e-mailben küldik el, mi megkérjük, hogy 1 eredeti példányt aláírva postázzanak a címünkre. Nos, ekkor kezdődik a probléma, ugyanis náluk ez nem szokás. Mit tehetünk ilyenkor? E-mailben érkezett számlát befogadhatunk? Más országokban nem szokás a számlát aláírással hitelesíteni? Az uniós partner arra is hivatkozik, hogy amit ő elküld nekünk e-mailben, és mi kinyomtatjuk, ugyanúgy néz ki, mint amit ő kinyomtatna és postázna felénk (és ez így igaz), mivel aláírni ők nem szokták a számlát. Mit tehetünk mi, számlabefogadók? Az APEH elfogadja ezen számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...hogyan is rendelkezik erről aHéa-irányelv, illetve az Áfa-tv. A Héa-irányelv 226-231. cikkei kizárólag azthatározzák meg, hogy az egyes tagállamok milyen kötelező adattartalmatkövetelhetnek meg a számla tekintetében, illetve mely adatok szerepeltetésébenvan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Csatornahasználati díj

Kérdés: Olvastuk a 3848. kérdésre adott válaszukat. Sajnos a vízfogyasztással egy számlán szereplő csatornahasználati díj okoz problémát. Hogyan lehet szabályosan könyvelni a vízdíjról és a szennyvíztisztítási díjról (csatornadíjról) szóló számlákat, ha azokat a szállító egy számlán szerepelteti? A vízdíj anyagköltség, a csatornadíj igénybe vett szolgáltatás, könyvelhető külön-külön, de a számviteli alapelvek szerint nem lehet. Eddig igénybe vett szolgáltatásként fogadtuk el a könyvelésben. Jó ez így?
Részlet a válaszából: […] ...– a vízdíjat, a csatornahasználati díjat, továbbá az előzetesenfelszámított áfát is, akkor a címzettnek kell az egyes tételeket a megfelelőfőkönyvi számlához hozzárendelnie, és anyagköltségként könyvelnie a vízdíjat,igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címke:

Fődarab cseréje

Kérdés: Cégünk 2008. évben vett 2 db filterbokszkészüléket, aminek a használatával utántölthető lesz a toner. A készülék beszerzési ára nettó 1 015 000 Ft volt, amely magában foglalta az antisztatikus szűrőbetétet, a ventilátort, a filterbokszkészüléket és további kis értékű tartozékokat. Az antisztatikus szűrőbetétet eddig ki tudták tisztítani, de 2010-ben újat kellett venni, amelynek az ára 406 274 Ft. A szűrőbetét "fődarab"-cseréjét felújításnak kell minősíteni, vagy karbantartás és a tárgyév költsége?
Részlet a válaszából: […] ...funkciója nincs (bár ez akérdésben leírtak alapján nehezen képzelhető el), és ezért önálló tárgyieszközként kezelendő, akkor az egyes fődarabok cseréjét karbantartásként kellelszámolni. Gépi berendezéseknél, gépeknél csak a totálkáros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címke:

Meghiúsult egyesülés

Kérdés: Önkéntes pénztárak 2010. 01. 01-jével szándékoztak egyesülni. Az egyesülés ezzel a dátummal meghiúsult, de 2010. 07. 01-jével újabb egyesülés lesz. A szereplők ugyanazok. Az idei évben van egy közös működési szakasz. Milyen időpontra kell visszaállítani a könyvekben az eredeti állapotot? Január 1-jére, vagy arra az időpontra, amikor kiderült, hogy meghiúsul az egyesülés?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy december 31-ére, az egyesüléstervezett időpontját (2010. 01. 01.) megelőző napra kell az eredeti állapototvisszaállítani.Itt jegyezzük meg, nem szerencsés, ha az egyesülés (azátalakulás) napját január 1-jében vagy éppen július 1-jében határozzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Visszterhes faktorálás

Kérdés: Kérdésem a faktorálásra átadott követelések egyes eseteire vonatkozik (visszkereset nélkül, de van készfizető kezességünk). Amikor a bank visszaterheli a követelést az ügyfélre, mert utólag ellenőrizte, és nem fogadta be (például a számla teljesítési okmányok hiánya miatt, vagy mert a vevő szavatossági kifogást emelt), hogyan helyes könyvelni, mint vevőtartozást, vagy már egyéb követelést? A visszengedményezést hogyan helyes könyvelni (amikor a banktól visszakérjük a követelést, mert időben nem fizet a vevő)? A hitelbiztosító által nem fedezett részt a bank az ügyfélre terheli vissza. Mi a helyes könyvelés? Le kell írni hitelezési veszteségként vagy elengedett követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, amely arra utal, hogy afaktoringszerződésben az egyes variációkat nem vagy pontatlanul rögzítik,amelyekre nem lehet egyértelműen felépíteni – az Szt. előírásaival isösszhangban lévő – számviteli elszámolási szabályt.Amikor a bank –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 70. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja alapjánegyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevételének minősül– a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatóihozzájárulásból az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
84
85
86
130