Külföldi tartós bérlet bérleti díja

Kérdés: Magyarországon bejegyzett, 50%-ban dán tulajdonosú kft. tartós bérletre vásárol Dániában használt személygépkocsit. Magyarországra nem kerül a személygépkocsi, dán rendszámmal rendelkezik. Hogyan számolja el a kft. a bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a személygépkocsi szerződés szerinti "bekerülési értékét" elsődlegesen beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor személygépkocsiként aktiválni, függetlenül attól, hogy azt nem Magyarországon használják. A tartós bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címke:

Kis- és középvállalkozások adóalap-csökkentése

Kérdés: Mikrovállalkozásnak a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján érvényesíthető adókedvezményhez szükséges-e az ingatlanon végrehajtott értéknövelő felújítást, átalakítást az adóévben aktiválni, vagy az adókedvezmény érvényesíthető akkor is, ha az adóévben felmerült költséget a beruházásra könyvelték, de a használatbavétel áthúzódik a következő évre? Ugyanehhez a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást kapott a vállalkozás. Ennek összege módosítja-e az érvényesíthető adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adózás előtti eredmény, nem az adóévben aktivált összeggel. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címke:

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A társasház is a számviteli törvény hatálya alá tartozik, amiből az következik, hogy ha az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát értékesíti, annak ellenértékét árbevételként kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címke:

Pótakkumulátor nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk elektronikus targoncákat fog beszerezni. Várhatóan két targonca kerül beszerzésre, és azokhoz egyidejűleg egy darab pótakkumulátor is. A folyamatos használat miatt szükséges a tartalékakkumulátor beszerzése, mert ha munka közben lemerül az akkumulátor, akkor a targoncákat nem lehet addig használni, amíg fel nem töltődik.
Részlet a válaszából: […] ...alatt van, akkor a társaság élhet az Szt. 80. §-ának (2) bekezdésében rögzített lehetőséggel, azaz annak a beszerzési értékét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolhatja (T 571 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanértékesítés adókötelezettségének megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a be­épített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek= első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy= első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.
Kapcsolódó címkék:    

Építésiengedély-köteles felépítmény vásárlása

Kérdés: Társaságunk idegen földterületen álló olyan építésiengedély-köteles felépítményt tervez vásárolni, amelynek kb. 90%-os a készültségi foka, a használatbavételi engedély megkérése előtt áll. Jól látjuk, hogy az ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alá tartozó ingatlannak minősül? Amennyiben a felépítményt továbbértékesítjük, a fenti pont alapján termékértékesítésnek minősül? Az előző ügylet kapcsán illetékfizetési kötelezettség keletkezik ráépítés jogcímén?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a rövid válasz az, hogy nem jól látják. Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alá ugyanis az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan tartozik. Az a felépítmény, amely kb. 90%-os készültségi fokú, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Egyéni cég illetékfizetése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nemrég alapított egyéni cég tulajdonába bevitt vagyontárgyak után kiszabott és megfizetett illetéket?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért az így megfizetett illeték összegével a tárgyi eszközök bruttó értékét kell növelni, azok aktiválásának, rendeltetésszerű használatbavételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje

Kérdés: A lízing zrt.-vel kötött nyílt végű pénzügyilízing-szerződés a lízingelt személygépkocsi maradványértékét is meghatározza. A lízingdíjakat számlázzák, az első nagyobb összegű és 24 hónapban egyenlő nettó díjjal, ahol a tőkerészt áfa terheli. A személygépkocsi átadásáról – az áfa felszámítása nélkül – "birtokbaadási számla" készült. A birtokbaadási számla alapján aktiválni kell? A törlesztőrészletek áfája levonható? A cég megfizeti a cégautóadót. A le nem vonható áfa elszámolható egyéb ráfordításként? A cég maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, és ezt követően értékesíti 3 millió forintért. (A nettó vételár: 5 029 488 Ft.) Az értékesítés áfaköteles?
Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsit is beruházásként kell elszámolni az áfa nélküli (nettó) vételáron, amely személygépkocsit a rendeltetésszerű használatbavételkor a járművek között aktiválni kell. Ennek a bizonylata lehet a birtokbaadási számla, ha azt a nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Fejlesztési tartalék feloldása lízingnél

Kérdés: Társaságunk 2014. évben nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépkocsit. A 2013. évben képzett fejlesztési tartalékot feloldhatja erre a célra? A nyílt végű lízing keretében beszerzett személygépkocsi beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...lízingbe vevő a lízingelt személygépkocsi számlázott értékét a lízingelt eszköz átvételét követően, a rendeltetésszerű használatbavételkor köteles a beruházási számláról a járművek közé átvezetni, meghatározni a hasznos élettartamot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Beruházás kinek a tulajdona?

Kérdés: Az autós vezérképviselet előírta a magánszemélyek vállalkozásának, hogy legyen autószalonja, bemutatóterme. Ezt a házaspár úgy oldotta meg, hogy lebontotta azt az épületet, ahol lakott, majd felépítette az autószalont, a szalon tetejének 30%-án pedig lakást. Az autószalon kizárólag tagi kölcsönből épült, a lakás pedig saját forrás. A földterület és a lakás a magánszemélyek tulajdonában van. A földhivatali bejegyzés még nem készült el. A cég részéről lehet-e a beruházást idegen tulajdonon történő beruházásként kezelni? Vagy az autószalon is a magánszemélyek tulajdona marad? A vállalkozás nem adott pénzt az építkezéshez.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási szempontból nem zavaró.A kérdés nem szól arról, hogy az autószalon építési engedélyét vagy az építési hatóság használatbavételi engedélyét a cég vagy a magánszemélyek nevére kérték és kapták meg.Ha az autószalon építési engedélyét nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címke:
1
22
23
24
63