627 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: Zöldmezős beruházásként új gyárat építettünk. Néhány hatósági engedély hiányában a beruházás aktiválására még nem került sor. Jelenleg folyik a gépek beállítása, valamint próbagyártást végzünk. Az így legyártott terméket (csökkentett áron) partnereink megveszik. Az Szt. szerint a próbaüzemeltetés költségei a beruházás bekerülési értékét növelik.A próbaüzem alatt előállított és értékesített termékek eladási árával csökkentjük a felmerült költségeket. Az így kapott bekerülési értékkel növeljük a beruházás értékét. Hogyan kell majd az üzembe helyezés során kezelni a próbaüzemeltetéshez kapcsolódó aktivált értéket? Önálló eszközként kell aktiválni? Ha igen, milyen kulccsal amortizálom? Vagy fel kell osztani a meglévő eszközök között? Milyen arányban? A telek értékére is kell vetíteni a felosztandó értékből?

Kérdés: A társaság dönthet-e a számviteli politikájában úgy, hogy a tulajdonában lévő ingatlan esetében nulla maradványértékkel számol, a tervezés bizonytalansága miatt?

Kérdés: Fizikai dolgozóink részére munkaruhát adunk. A munkaruhák megfelelnek az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti munkaruházati termékeknek. Az így adott munkaruhát anyagköltségként, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell-e elszámolni? Hasonló a kérdés a jogszabály alapján adott védőital-juttatással kapcsolatosan is.

Kérdés: Cégünk egy besugárzóberendezést épít. A tűzjelző riasztórendszer, a túlnyomást biztosító szellőző-, légkondicionáló rendszer, a megfigyelőkamera-rendszer, valamint a belső telefonos, számítógépes hálózat az épülettel azonos módon, vagy mint gépek-műszerek, külön amortizálandók?

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?