Anyagköltség vagy elábé

Kérdés: Az anyagköltség és az elábé fogalmának meghatározása gondot jelent a vendéglátásnál és a bolti kiskereskedelemben. Például a vendéglátásban a felszolgált, kimért ital, a fagylalt áru vagy anyag, a kiskereskedelemben a 15-20 dkg-onként értékesített felvágott áru vagy anyag? Fontos ez a helyi adóbevallás miatt is, mert városunkban más mértékkel adózik a kereskedelmi tevékenység, mint a vendéglátás, mint szolgáltató.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz – elöljáróban – az Szt. 78. §-ának (2) és (5) bekezdését kell idéznünk, mely szerint: anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét kell kimutatni, eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] A sportegyesület a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Ptk. előírása alapján működő egyesület. Az egyesület mint társadalmi szervezet – egyéb szervezetként – alanya a számviteli törvénynek. A beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzésiadó-alap megosztása során valóban a törvény mellékletében szereplő megosztási módszerek közül csak az alkalmazható, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző. Az is igaz, hogy a tevékenységre leginkább jellemző megosztás nem eredményezhet nulla adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (2) bekezdése értelmében az iparűzési adó alanya a vállalkozó. A Htv. 52. §-ának 26. pontja értelmében pedig vállalkozó – többek között – az a jogi személy is, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] A társasági adó és osztalékadóA társasági adó és a társasági osztalékadó (az adóelőleg, az adó és a "feltöltés") megfizetéséről az Art. 2. számú mellékletének 3/A-C) pontja, az Art 5. és 9. számú melléklete rendelkezik.A társasági adóra az adóévben, a bevallott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Előtársaság adóbevallásai

Kérdés: Egy kft. 2000. december 18-án alakult jogelőd nélkül, és 2001. január 10-én jegyezte be a cégbíróság. Milyen adóbevallásokat kell benyújtania?
Részlet a válaszából: […] Az előtársaság adókötelezettségére vonatkozóan általános szabályokat az Art. 23. §-a fogalmaz meg. A szakasz (5) bekezdése szerint az adózó az adót az adókötelezettség keletkezésekor érvényes szabályok szerint állapítja meg. Attól függően tehát, hogy a konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Kht. önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzat által alapított közhasznú társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységéhez az önkormányzat által, rendeletben foglaltak szerint adott pénzeszköz ellenértéknek minősül-e, és adóalapot képez-e?
Részlet a válaszából: […] SzámvitelA közhasznú társaságnál a kapott támogatás számviteli elszámolása annak függvényében változik, hogy az önkormányzat a támogatást – rendeletben vagy határozatban megállapított módon – milyen célból, mire adja.A támogatás céljaa) Ha az önkormányzat által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Iparűzési adó: nullára leírt tárgyi eszközök

Kérdés: A 2002. évi helyi iparűzésiadó-alap meghatározásakor az 1997-től 2001-ig – mint a tárgyévet megelőző 5 évben – nullára leírt tárgyi eszközök értékcsökkenésénél ismételten figyelembe kell-e venni az 1997-2000. években leírt tárgyi eszközök értékcsökkenését, vagy akkor már csak a 2001. évben kell vizsgálni a nullára leírt eszközök értékcsökkenését?
Részlet a válaszából: […] A 2002. adóévi településiadó-alap megállapításakor (adóalap-megosztáskor) is csak azokat az eszközöket kell figyelembe venni az eszközérték megállapítása során, amelyek 2002. adóévben a vállalkozási tevékenységet szolgálták. Amennyiben ezen eszközök között volt olyan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.

Helyi iparűzési adó megosztása

Kérdés: A külföldön végzett tevékenységből származó árbevételt terheli-e – s ha igen, akkor hol – helyi iparűzésiadó-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Htv. iparűzési adóra vonatkozó rendelkezéseiből az következik, hogy a belföldi vállalkozásokat mind a belföldön, mind a külföldön végzett tevékenysége után, a külföldi vállalkozásokat pedig a belföldűn végzett tevékenysége után terheli helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) iparűzésiadó-alapjára vonatkozó rendelkezéseinek módosítása – az alvállalkozói teljesítések értéke helyett a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel – szoros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
1
…
14
15