1089 talált cikk a hitel kifejezésre

Kérdés: "A" cég fizetési nehézségei megoldására csődeljárást indított, amely sikeres csődegyezséggel zárult, az abban foglaltakat "A" cég maradéktalanul teljesítette. Voltak olyan szállítók, akik a felhívás ellenére nem regisztráltatták magukat a csődeljárásban. A csődtörvény 20. §-ának (3) bekezdése szerint e szállítók követelésüket nem tudják érvényesíteni. Az "A" cég könyveiben továbbra is a szállítók között kell kimutatni a nem regisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget?

Kérdés: Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?

Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?

Kérdés: A cég postán illetékbélyeget vásárolt. A kiállított bizonylatot a helyszínen a vásárló nem ellenőrizte, a pénztári nyilvántartásba vételkor sem. A könyvelés előtt derült ki, hogy a vevő neve és címe helye ki van ikszelve. A vevő visszavitte a bizonylatot, de nem helyesbítették. Kénytelen vagyok könyvelni, mert a pénztárban megjelent és a bélyegeket átvették. Elszámolható költségként, vagy adóalap-növelő tétel lesz? Hasonló az eset a kormányhivataloknál is. Ott még akkor sem hajlandók helyesbíteni a számlát, ha a számla kiállításakor, közvetlenül a helyszínen jelzi az ügyfél, hogy a számla hiányos adatokat tartalmaz. Viszont előfordul, hogy ők – előzetes egyeztetés nélkül – a gépi számlába kézzel belejavítanak. Ha az ügyfél kéri a számlahelyesbítést, nem veszik figyelembe.

Kérdés: Devizában felmerült időbeli elhatárolást igénylő tételeket át kell-e értékelni?

Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?