Szoftverhasználati díj

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 15. §-ában foglaltak alapján adót megállapítania.Az 1976. évi 2. tvr. 11. cikk (4) bekezdése szerint ugyanis, ha az adós és a hitelező, vagy mindegyikük és egy harmadik személy között különleges kapcsolatok állnak fenn, és ezért a fizetett licencdíj, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.
Kapcsolódó címkék:  

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...mellett nincsen arra lehetőség, hogy az rt. részvényeket adjon át azon társaságnak, amely társaság a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről a részvények ellenében lemond. Emiatt az Szt. 40. §-ának (2) bekezdését pontosítani kellett.A Gt. 76....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:

Bizonylatokkal kapcsolatos előírások változása

Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...elő) a hagyományos papír alapú számlák aláírását.A hazai számviteli szabályozás a számviteli bizonylat adatainak alaki és tartalmi hitelességére, megbízhatóságára épít, azt a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapjának tekinti. A hitelesség, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Kis- és középvállalkozás adóalap- és adókedvezménye

Kérdés: Középvállalkozásnak minősülő, sütőipari tevékenységet végző társaságunk 2004-ben hitelből és saját forrásból 62 millió forint értékben – melyből 40 millió forint a hitel – új sütőüzemet kíván létrehozni. Igénybe veheti-e e beruházás után a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt és a 22/A. § szerinti adókedvezményt együtt? A hitel kamata 13%.
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is). Emellett a hitel kamata alapján – feltéve hogy a 2004-ben kezdődő adóév végén kis- vagy középvállalkozásnak minősül – legfeljebb az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói kölcsön feltételei

Kérdés: Nem kedvezményezett munkáltatói kölcsön 2004-től milyen feltételekkel adható a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...A kamatkedvezményt a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani.Ha a kifizető a magánszeméllyel a hitelszerződést 2003. november 30-áig megkötötte, akkor a hitel futamideje alatt, de legfeljebb 2005. december 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] ...elteltével nem került sor.Nem kell alkalmazni a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat, ha a magánszemély a kölcsönt a munkáltatójától hitelintézet útján lakáscélú felhasználásra felvett hitelre vonatkozó rendelkezés alapján kapja. Ez a szabály kiegészül azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...is, devizában is, a fizetés teljesíthető belföldön is devizában, valutában; külföldi pénzértékre szóló behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként történő leírását nem kell bejelenteni (de dokumentálni kell!); devizában végrehajtandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Belső számla kiállítása

Kérdés: Építőipari cég egy általa vásárolt telken lakóparkot épít értékesítési céllal. A hitelintézet az építkezés banki finanszírozását ún. belső számla kibocsátásához köti, amely a már elkészült ütem értékének megállapítása céljából a hitelnyújtáshoz szolgálna igazolásul. Mivel az Szt., az adótörvények nem tesznek említést belső számláról, mi a helyes eljárás ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...alapjánál), sem az áfaelszámolásban nem jelenhet meg.A kérdésben leírtak alapján megtévesztő a belső számla kifejezés használata. A hitelintézetnek jogos igénye, hogy csak a már elkészült munkák finanszírozásához adjon hitelt. Ehhez az szükséges, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

A reprezentáció bizonylatai

Kérdés: A reprezentációs költségek elszámolásához a számlán kívül még milyen dokumentum szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti fogalmából kell kiindulni.Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Utólag el nem ismert számla könyvelése

Kérdés: A kft. által gyártott gépeket 2002 novemberében alvállalkozó festette le. A számla 2002-ben nem lett kiegyenlítve. 2003 februárjában a vevők – a festés miatt – minőségi kifogást nyújtottak be. Emiatt a számlát mint kötelezettséget a kft. nem ismeri el. A számlát a 2002. évi mérlegben nem szerepeltettük. A számlát tehát visszakönyveltük, de az áfa elszámolásával kapcsolatosan nem találunk megoldást. (A számla áfája 2002 novemberében le lett vonva!) Az el nem ismert számlának az áfáját önrevíziózni kell? 2002 novemberében, 2003 februárjában, vagy amikor az ügy a bíróságra került? Mi van, ha a bíróság mégis úgy dönt, hogy a számlát ki kell fizetnünk? Hogyan lesz ez szabályos adózási és számviteli szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...a 2002 novemberében elismert és könyvelt számlát visszakönyvelték. Megsértették az Áfa-tv. 35. §-nak előírását is, mivel hitelesnek minősülő dokumentum (számla) hiányában gyakorolták az adólevonási jogot, azaz ha már visszakönyvelték a számlát, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
92
93
94
110