Az alapítvány beszámolójának elfogadása

Kérdés: Az alapítvány kuratóriuma az év során nem működött, az előző évi beszámolót nem terjesztették a kuratórium elé. A beszámoló az Szt. előírásai szerint készült. Figyelemfelhívás legyen-e a könyvvizsgálói záradékban, vagy mert nem tették közzé a beszámolójukat, a könyvvizsgáló korlátozott záradékot adjon?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.Ahol kötelező a könyvvizsgálat, ott a könyvvizsgálói záradék az előbbieket vagy megerősíti (hitelesítő záradék esetén), vagy megkérdőjelezi (korlátozott vagy elutasító záradék esetén).Az alapítvány beszámolója (akár az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...hitelező elengedheti követelését, azaz a társaság kötelezettségét, az elszámolás független a tulajdonostól. A kötelezettség elengedését mindenképpen írásban kell – az adós és a hitelező egyetértésével – rögzíteni.A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Bankszámlanyitási kötelezettség (eva)

Kérdés: A 2003. évben evát választó rendelkezik lakossági folyószámlával. Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia ugyanazon pénzintézetnél az évi várhatóan nyolcszori szja-eü-hozzájárulás átutalása miatt, és azt pluszköltséggel fenntartani? Ugyanakkor az Art. ismeri a "bankszámla nyitására nem kötelezett adózót", aki postai úton is teljesítheti kötelezettségét. Kik ők?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adó és az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. Továbbá azt is tartalmazza, hogy az esetlegesen visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi adóhatóság – az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet – által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...értelmezése érdemileg eltérhet egymástól, bár a végeredmény mindkét esetben az adósnál gyakorlatilag azonos, de érdemileg eltérő a hitelezőnél.Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Telefondíjak továbbítása

Kérdés: Mobiltelefon-, illetve közműszolgáltatóknál előforduló gyakorlat, hogy a telefon-, illetve az ingatlan bérlőjének kiküldött számlán vevőként a tulajdonost, postázási címként a bérlőt tüntetik fel. A bérlő és a tulajdonos közötti szerződés szerint a bérlő köteles ezen költségeket közvetlenül a szolgáltatóknál rendezni. Elszámolhatja-e költségként ezeket a számlákat, illetve levonásba helyezheti-e azok áfatartalmát a bérlő?
Részlet a válaszából: […] ...köti. Az Áfa-tv. 35. §-a alapján az adóalany adólevonási jogát kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolhatja. Az ilyen bizonylatok sorában a jogszabályhely elsőként emeli ki az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Közraktárban elhelyezett termény könyvelése

Kérdés: Társaságunk a tavalyi év folyamán megtermelt kukoricáját közraktározta, így közraktári jegyhez jutott. A társaság a közraktári jegyeket fedezetként átadta a számára hitelt nyújtó bankoknak. A hitel futamideje 5-6 hónap, 2003 tavaszán lejár. Hogyan kell könyvelni a közraktárban elhelyezett terményt, a kapott közraktárjegyeket, és a közraktárjegyek fedezete (óvadéka) mellett kapott hitelt?
Részlet a válaszából: […] ...fedezete mellett a bank kölcsönt nyújt, akkor azt a zálogjegy ellenében teszi. Az ilyen feltételekkel kölcsönt felvevő társaság a hitel fedezeteként átadott zálogjegy értékét a 0. Számlaosztályban, a zálogjegy ellenében kapott kölcsön összegét rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Termelői hitelek adósságrendezése

Kérdés: A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott hitelei után a társaság vissza nem térítendő támogatásra jogosult, amely az FVM költségvetési fejezetből finanszírozott kamattámogatásban részesülő hitel törlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt elszámolni? És ha vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott Korm. rendelet alapján kapott vissza nem térítendő támogatást, amelyet a jogszabályban meghatározott hitelek törlesztésére kell fordítani, az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján – mivel azt az adósságrendezési programban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Számlázás nyugtával történt eladásokról

Kérdés: Elfogadható-e, ha a pénztárgéppel előállított nyugtákról a nap végén egy "eseti vevők" napi blokkos eladás elnevezésű szigorú sorszámozású készpénzes számlát állítunk ki, amely az aznapi összes nyugtás eladást magában foglalja? Erre azért lenne szükség, mert a készletnyilvántartást is végző számítógép nincs összekötve a pénztárgéppel.
Részlet a válaszából: […] ...a bizonylat nem egy tényleges ügyletet, hanem a napi nyugtával bizonylatolt összes ügyletet tükrözi, ami ugyancsak sérti a bizonylat hitelességét.Nem felel meg a kérdésben leírt eset a bizonylati fegyelem követelményeinek sem. Nem lehet készpénzes számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...akitől (amely társaságtól) átvállalják a tartozást (természetesen, írásban és a hitelező írásbeli hozzájárulása alapján, jogi feltételeit a Ptk. 332-333. §-ai tartalmazzák), az átvállalt tartozás (kötelezettség) elszámolása annak függvényében változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
1
91
92
93
107