Étkezési utalvány elszámolása

Kérdés: A munkavállalók részére havonta adott étkezési utalványokat mikor számoljuk el költségként? Arra a hónapra, amelyikre jár, vagy amelyikben a munkavállaló azt átvette? A decemberre járó, január hónapban (bérkifizetéssel egyidejűleg) átadott utalványok értékét el kell-e időbelileg határolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak ellentmondásosak: a januárban átadott utalványokat hogyan lehet december hónapban felhasználni? Nem egyértelmű, mit jelent az, hogy valamely hónapra járó étkezési utalvány? A válaszban ezt csak úgy tudjuk értelmezni, hogy a ledolgozott hónap alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Beolvadás esetén áfafizetés

Kérdés: Beolvadásunkat megelőzően cégünk és a jogutód cég egymás között számlákat bocsátott ki, amelyek áfáját levonásba helyeztük, de pénzügyileg nem rendeztük. A beolvadást követően ezek a követelések-kötelezettségek összevezetésre kerültek, nincs pénzmozgás. Hogyan lehet ezeket az áfákat visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] Beolvadás esetén a beolvadó társaság az átalakulás (a beolvadás) cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal az Szt. szerint – köteles beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az Szt. szerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] A külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú melléklete B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Visszatérítendő támogatás átminősítése vissza nem térítendő támogatássá

Kérdés: A társaság 1996-97-ben visszatérítendő kamatmentes, illetve vissza nem térítendő támogatásban részesült (50-50 százalékban). A társaság kérésére 2001-ben a visszatérítendő támogatás egy része vissza nem térítendő támogatásra módosult. A tárgyi eszközöket 1996-97-ben aktiválták, a vissza nem térítendő támogatást időbelileg elhatárolták, az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdték, a vissza nem térítendő támogatással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegben az időbeli elhatárolás megszüntetését elvégezték. Kérdés, hogyan kell eljárni a visszatérítendő támogatás (kötelezettség) részbeni elengedésével kapott végleges támogatásnál?
Részlet a válaszából: […] A támogatást adó – általában – jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a támogatást visszatérítendő összegben, de kamatmentesen adja (ez a támogatott vállalkozásnál valójában olyan, mint egy kamatmentes kölcsön, ezért kölcsönként is kell elszámolni), illetve vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés tartós bérletről szól, a kérdésben leírtak viszont inkább a pénzügyi lízingre vonatkozó sajátosságokat mutatják. Ugyanis a tartós bérlet – a külföldi, klasszikus értelmezés szerint – folyamatosan fenntartott, megismételt bérleti viszonyt jelent, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Elszámolási kötelezettséggel adott fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: A GM-től vissza nem térítendő támogatást kaptunk kapacitást növelő fejlesztésünk megvalósításához. A támogatás 5 évre szól, elszámolási kötelezettség a GM felé erre az időtartamra áll fenn, bankgaranciát is erre az időtartamra kértek. Hogyan történik az elszámolás és a nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] Önmagában is ellentmondásos a kérdés. Vissza nem térítendő fejlesztési támogatásról szól, amellyel kapcsolatosan a támogató felé 5 évre elszámolási kötelezettség áll fenn. Arról nem szól a kérdés, hogy az elszámolási kötelezettség miben nyilvánul meg, az ugyanezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Átértékelési különbözet miatti adóalap-növekedés

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének i) pontjában előírt adóalap-növelési kötelezettséget? Ha például a beolvadó 80 millió forinttal felértékelt saját vagyona 160 millió forint, a jogutódnak (a beolvasztónak) 3 évi egyenlő részletekben mekkora összeggel kell növelnie az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. hivatkozott előírása szerint az adóalapot az összevont pozitív átértékelési különbözettel kell 3 adóévben, egyenlő részletekben növelni. Az új Szt. 137. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben (könyvekben) értékkel kimutatott eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Saját termék mintaként történő átadása

Kérdés: Milyen számviteli elszámolása és adóvonzatai vannak a társaság által gyártott és nagykereskedőhöz kihelyezett – amelynek felhasználása már nem lehetséges – mintaterméknek?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 23. számában a 464. kérdésre adott válaszban a témával már foglalkoztunk. Itt kiegészítjük egyrészt azzal, ha a saját előállítású mintatermék – nem tartós használattal – átadására kerül sor, akkor azt készletcsökkenésként, mint saját célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Halasztott fizetés kamatának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a halasztott fizetéssel (6 hónap) történő értékesítésnél a számlán külön sorban feltüntetett finanszírozási kamatot?
Részlet a válaszából: […] A halasztott fizetéssel történő értékesítés esetén az új Szt. 72. §-ának (3) bekezdése szerint az eladott termék számlázott – áfát nem tartalmazó – ellenértékét árbevételként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg könyvelni kell a számlában külön tételben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
59
60
61
63