A saját termelésű készletek többlete

Kérdés: Készletre termelő cég vagyunk. Termékeinket évente négy alkalommal leltározzuk. A leltározás során nemcsak hiány, de többlet is előfordul. A saját termelésű készletek elszámolására csak az időbeli elhatárolás lehetősége mutatkozik. Miért?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 14. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint a számviteli politika keretében el kell készíteni – többek között – az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát. Ez utóbbinak fontos része a leltárfelvétel anyagának feldolgozása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Támogatás elhatárolásának sajátos megszüntetése

Kérdés: Társaságunk 2000 decemberében megvásárolt 10 db autóbuszt, amelyeket még 2000-ben üzembe is helyezett. Az autóbuszokra fejlesztési támogatást kaptunk, azonban ennek pénzügyi rendezésére csak 2001 februárjában került sor. Hogyan és mikor történik ez esetben az elhatárolt támogatás megszüntetésének elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A támogatások számviteli elszámolásával a Számviteli Levelek 12. számában a 215. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Itt egy konkrét esetre vonatkozóan mutatjuk be az ott leírtak alkalmazását.A fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Ingyenesen juttatott sajátos részvények elszámolása

Kérdés: Érdek-képviseleti szervezetünk a korábban képzett KTFA-t névlegesen felosztotta a tagszövetkezetek között. A KTFA összegét azonban a szövetkezetek által alapított rt. részére utalta át. Az rt. pedig adásvételi szerződéssel névre szóló részvényt adott a szövetkezetnek a szövetkezetre nevesített KTFA összegével azonos névértékben. Hogyan könyveljük az ingyenesen – KTFA-juttatás címen – kapott tulajdoni részesedést jelentő befektetést?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szövetkezet a kérdésben szereplő részvényeket 1997. január 1-je és 2000. december 31-e között kapta meg ingyenesen, akkor a régi Szt. 2. számú melléklete 24/h. pontja alapján a befektetett eszközök között az átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Saját tőke hiányának pótlása támogatásból

Kérdés: A kft. működéséhez egy alapítványtól vissza nem térítendő támogatást kapott, részben berendezések beszerzésére, részben a működtetést biztosító forgóeszközök fedezetére. A kft. 2000-ben alakult, 2000-ben be is jegyezték, a veszteség miatt a sajáttőke kevesebb mint 3 millió forint. Felhasználható-e ennek pótlására a kapott támogatás azon része, amely a forgóeszköz-szükséglet fedezetére szolgál?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványtól kapott támogatásnak a kft.-nél történő elszámolása alapvetően attól függ, hogy az alapítvánnyal kötött megállapodás mit tartalmaz. A megállapodásban kell rögzíteni, hogy a támogatást: végleges jelleggel, visszafizetési kötelezettséggel, meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Időbeli elhatárolás: bérköltség

Kérdés: 2001. évtől a bérköltségeket valóban a statisztikai keresettel azonos összegben lehet csak figyelembe venni? Megszűnik annak lehetősége, hogy a tárgyévhez kapcsolódó vezetői prémiumokat el lehessen határolni akkor is, ha azokat csak a következő évben fizetjük ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdező pontatlanul értelmezi az új Szt. 79. §-a (2) bekezdésének azon meghatározását, mely szerint: "Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, ... amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek..."A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A támogatásokat a számviteli elszámolás szempontjából csoportosíthatjuk egyrészt úgy, hogy visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Személygépkocsi bérlete

Kérdés: Kérem ismertessék, hogy a személygépkocsi bérletével kapcsolatosan a nettó bérleti díj miként és milyen módon határolandó el?
Részlet a válaszából: […] A bérlet fogalmát a Ptk. határozza meg.A bérleti jogviszonynál a bérbeadó az általa aktivált, használatba vett és bérbe adott személygépkocsinak a bérleti időszak leteltével is tulajdonosa marad. A bérbeadó a bérbe adott eszköz használatáért bérleti díjat számol el (T 311...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] A külföldi partnertől devizában kapott előleget természetesen a vevőtől kapott előlegként kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg (T 386 – K 453).A további elszámolás annak függvényében változik, hogy mit tartalmaz a külföldi partnerrel kötött szerződés.1. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 13. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
…
59
60
61