Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, az adott szövetkezet tevékenysége a tagok által megtermelt termékek felvásárlása és értékesítése. Nem törekszik nyereségre, s a felvásárlási ár részeként felárat fizet a tagoknak. A felvásárlási jegyet attól függetlenül ki kell állítani, hogy tud-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerint: "a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg" kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Előtársaság: reprezentáció bevallási kötelezettsége

Kérdés: A 2001. 08. 17-től érvényes szabályok szerint egy előtársaság milyen határidőre köteles eleget tenni a bejegyzésig terjedő időszakban felmerült adóköteles reprezentáció miatti bevallási kötelezettségének? Melyik időszakot érinti a felmerült adó, szükséges-e annak még az előtársasági időszakra vonatkozó passzív időbeli elhatárolása?
Részlet a válaszából: […] Az adóköteles reprezentáció miatti bevallási kötelezettségeket az Szja-tv. 69. §-a (8) bekezdésének a) pontja szabályozza, amely nem tartalmaz külön szabályokat az előtársaságokra vonatkozóan. Az általános szabályok alapján a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Térítés nélkül kapott üzletrész

Kérdés: Egy kft. ingyen kapott üzletrészt egy másik kft.-től. Hogyan könyvelendő? Ha rendkívüli bevételként elszámoljuk, levonható-e a társasági adó alapjából?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (legfeljebb a forgalmi, a piaci érték). Az Szt. hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Étkezési utalvány elszámolása

Kérdés: A munkavállalók részére havonta adott étkezési utalványokat mikor számoljuk el költségként? Arra a hónapra, amelyikre jár, vagy amelyikben a munkavállaló azt átvette? A decemberre járó, január hónapban (bérkifizetéssel egyidejűleg) átadott utalványok értékét el kell-e időbelileg határolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak ellentmondásosak: a januárban átadott utalványokat hogyan lehet december hónapban felhasználni? Nem egyértelmű, mit jelent az, hogy valamely hónapra járó étkezési utalvány? A válaszban ezt csak úgy tudjuk értelmezni, hogy a ledolgozott hónap alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Beolvadás esetén áfafizetés

Kérdés: Beolvadásunkat megelőzően cégünk és a jogutód cég egymás között számlákat bocsátott ki, amelyek áfáját levonásba helyeztük, de pénzügyileg nem rendeztük. A beolvadást követően ezek a követelések-kötelezettségek összevezetésre kerültek, nincs pénzmozgás. Hogyan lehet ezeket az áfákat visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] Beolvadás esetén a beolvadó társaság az átalakulás (a beolvadás) cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal az Szt. szerint – köteles beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az Szt. szerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] A külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú melléklete B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Visszatérítendő támogatás átminősítése vissza nem térítendő támogatássá

Kérdés: A társaság 1996-97-ben visszatérítendő kamatmentes, illetve vissza nem térítendő támogatásban részesült (50-50 százalékban). A társaság kérésére 2001-ben a visszatérítendő támogatás egy része vissza nem térítendő támogatásra módosult. A tárgyi eszközöket 1996-97-ben aktiválták, a vissza nem térítendő támogatást időbelileg elhatárolták, az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdték, a vissza nem térítendő támogatással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegben az időbeli elhatárolás megszüntetését elvégezték. Kérdés, hogyan kell eljárni a visszatérítendő támogatás (kötelezettség) részbeni elengedésével kapott végleges támogatásnál?
Részlet a válaszából: […] A támogatást adó – általában – jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a támogatást visszatérítendő összegben, de kamatmentesen adja (ez a támogatott vállalkozásnál valójában olyan, mint egy kamatmentes kölcsön, ezért kölcsönként is kell elszámolni), illetve vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Tartós bérlet "kezdő" bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Egy kft. tartósan bérbe vett egy járművet. Tartós bérletnél jelentős összegű "kezdő" bérleti és szerződéskötési díjjal indul a bérleti időszak, és utána 36 hónapig egyenletes összegű havi díjat kér a bérbeadó. A szerződéskötési és a "kezdő" bérleti díjat el kellett-e 2000-ben határolni? Változik-e az elszámolás, ha a bérleti időszak végén a bérlő megveszi a járművet, vagy bérleti jogot kap?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés tartós bérletről szól, a kérdésben leírtak viszont inkább a pénzügyi lízingre vonatkozó sajátosságokat mutatják. Ugyanis a tartós bérlet – a külföldi, klasszikus értelmezés szerint – folyamatosan fenntartott, megismételt bérleti viszonyt jelent, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
1
59
60
61
64