Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ befolyásolja az, hogy a hasznosítási jogot, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot mikor vették állományba, 2001. január 1-je előtt vagy 2001. január 1-je után. 2001. január 1-je előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket – az általános előírások szerint – bekerülési értéken kell a könyvekben szerepeltetni. Ha a vételkori aktuális árfolyam eltérő volt, akkor eltérő a bekerülési értékük is. Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése azonban ad arra lehetőséget, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás

Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 332. §-a szabályozza a tartozásátvállalás jogi feltételeit. A Ptk. előírásainak megfelelő tartozásátvállalás (kötelezettségátvállalás), ha az ellentételezés nélkül történik, szerződés (megállapodás) szerinti összegét az átvállaló az Szt. 86. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Kalkulált maradványérték könyvelése

Kérdés: Az elmúlt évben kötött bérleti szerződésben találkoztam a "kalkulált maradványérték" fogalmával. A személygépkocsi bérleti szerződésében ez állt: szerződéskötési díj: 50 E Ft + áfa, első bérleti díj: 550 E Ft + áfa, további bérleti díj: 120 E Ft + áfa, kalkulált bruttó maradványérték: 960 E Ft. A szerződés futamideje 13 hónap. Hogyan kell könyvelni a kalkulált maradványértéket?
Részlet a válaszából: […] Meg kell jegyezni, hogy a leírt bérleti szerződés nem igazán felel meg a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó követelményeinek. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv szerint a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőke eredménytartalék terhére végrehajtott emelését (T 413 – K 411) – függetlenül attól, hogy azt jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján hajtották végre – a befektetőnél a részesedések között eltérő módon lehet (illetve kell)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  

Bekötőút-beruházás elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a 2001-ben megvalósult bekötőút-beruházás elszámolása, ha annak forrásai: saját erő, vissza nem térítendő támogatás, egyéb támogatás és bevétel?
Részlet a válaszából: […] A bekötőút-beruházás megvalósítása (létesítése) érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket lényegében ugyanúgy kell elszámolni (könyvelni) 2001-ben, mint ahogyan azt 2000-ben kellett, függetlenül attól, hogy az milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Követeléskötelezettség beszámítása

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt néhány Ptk.-előírást nem árt feleleveníteni.A Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák az engedményezésre vonatkozó jogi előírásokat. Ezek szerint a jogosult (a bt.) követelését szerződéssel másra (a kft.-re) átruházhatja. A kötelezettet az engedményezőnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az átalakulás napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét először a megszűnés szabályai nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, az adott szövetkezet tevékenysége a tagok által megtermelt termékek felvásárlása és értékesítése. Nem törekszik nyereségre, s a felvásárlási ár részeként felárat fizet a tagoknak. A felvásárlási jegyet attól függetlenül ki kell állítani, hogy tud-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerint: "a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg" kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
60
61
62
…
65