537 cikk rendezése:
381. cikk / 537 Magánszemélyek közötti ajándékozás (szja)
Kérdés: A Számviteli Levelek 183-as számában megjelent 3818. Árva gyerek bankszámlájára átutalt összeg című tájékoztatással kapcsolatosan kérdezem, hogy a bankszámlára történő utalással teljesített ajándékozás esetén nincs szja-kötelezettség? Jelenti ez azt, hogy a társasági adó megfizetésével bármely magánszemélynek adómentesen adhatunk ajándékba pénzt, feltéve hogy azt a bankszámlára utaljuk, és nincs velünk semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban?
382. cikk / 537 Tagi kölcsön elengedésének illetéke
Kérdés: A 3503. kérdésben azt írták, hogy a tagi kölcsön elengedése illetékköteles. Egy hetilap 2009. évi adókülönszáma a 19. oldalon azt írja, hogy a tagi kölcsön elengedése a gazdasági társaságnál illetékmentes. Melyik a helyes?
383. cikk / 537 Társasági adó az önkormányzatnál
Kérdés: Milyen jogszabályi előírás teszi lehetővé, hogy a vállalkozási tevékenység eredménye után ne kelljen társasági adót (esetleg különadót) fizetni, amennyiben alaptevékenységre történik a felhasználás? Milyen módon lehet a felhasználás elkülönítését dokumentálni?
384. cikk / 537 Ingatlanszerzés adókötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell meghatározni az ingatlanértékesítésből származó bevétel alapját akkor, ha az adásvételi szerződésben lakóingatlan és gazdasági épület szerepel? A tulajdoni lap szerint van gazdasági épület az ingatlanon. A tulajdonos örökléssel jutott az ingatlanhoz 1995-ben és 2005-ben. Az 1995-ös illetékkivetés elveszett, a 2005-ös illetékkivetésen azonban csak lakástulajdon szerepel, amelynek a szerzési ideje már meghaladta az 5 évet. Alkalmazható-e ilyen esetben az a módozat, hogy csak a gazdasági épület értékét tekintjük bevételnek, és mivel meghatározhatatlan a szerzéskori érték, a 75%-át tekintjük költségnek, és ezeket az értékeket valljuk be?
385. cikk / 537 Társas vállalkozó járulékterhei
Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
386. cikk / 537 Készpénzjuttatás a gyermeknek
Kérdés: Magánszemély édesapa 3 millió forintot ad gyermekének. Ezen összeg szja-köteles-e, illetve illetékköteles-e? Milyen összegig? Hogy legális legyen a tranzakció, elég, ha csak átutalja a gyermek bankszámlájára, vagy a szülőnek közjegyző előtt kell okiratot készítenie erről, hogy ez mindenképpen megállja a helyét a hatóságok előtt is?
387. cikk / 537 Útépítés adózása
Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. mezőgazdasági építmény felépítésére vállalkozott. A megbízás tárgya a terményszárító felépítése mellett az is, hogy a kivitelező utat épít a közút és az építmény között a jelenlegi földútnak a közlekedésre alkalmassá tételével. Az út kivitelezése során az építő cég az Áfa-tv. 142. §-át alkalmazza? Mi van abban az esetben, ha nincs földút, hanem telekmegosztással jelölik ki annak a helyét, amelyet azután a kivitelező megépít?
388. cikk / 537 Örökölt üzletrész bevonása
Kérdés: A 3807. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2002-ben örökölt kft.-üzletrész – amely akkor illetékmentes volt – egy része 2008-ban tőkeleszállításhoz kapcsolódóan bevonásra kerül. A cégnek nincs jegyzett tőkén felüli vagyona, a tulajdonosi hányadok aránya nem változik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség annál a magánszemélynél, aki örökölt? (A 2002-ben örökölt üzletrész névértéke 870 E Ft volt. 2008-ban ez 730 E Ft-tal csökken.)
389. cikk / 537 Ingatlan értékesítése, majd lízingbe vétele
Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?
390. cikk / 537 Kártérítés könyvelése
Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
