Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint az adásvételi szerződés alapján a tárgyi eszközök között kimutatott gazdasági épület eladását akkor kell értékesítésként – számla alapján – elszámolni, amikor a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, és a teljesítést a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szerepeltetett esetekre vonatkozóan a következő szabályok az irányadóak. Az Szja-tv. szerint az ingatlan átruházásából keletkező jövedelem után 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Az ingatlan értékesítéséből származó bevételnek minősül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

Kérdés: Egy házaspár az önkormányzattól vásárolt egy házat, 600 ezer forintért. Az épületet családi alapon korszerűsítették, felújították, számla semmiről nincs. 2002 őszén eladták az ingatlant 3 millió forintért. 2002. év végével személyijövedelemadó-bevallást kellett készíteniük. A kettes munkalapon beírták a 2440 ezer forintot 20 százalékos adóalapként (különadó). A fenti összeget figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál? Ha igen, 600 ezer forint bér + a fenti összeg 3040 ezer forint túllépi az adójóváírási korlátot, vissza kell fizetni az év közben kapott adójóváírást (3000 forint, ill. 9000 forint), vagy itt másodszor nem kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az adójóváírás azoknak jár, akiknek éves bevallott jövedelmük nem több az ún. jogosultsági határnál, amely az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdőértékével egyezik meg. Ez 2002. évben 1 200 000 forint volt, és 1 200 000 forint és 1 533 333 forint között fokozatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Eladásra szánt ingatlanok áfája

Kérdés: Ingatlanokat forgalmazó cég a nem székhelyéül szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzéseinek áfáját levonhatja-e?
Részlet a válaszából: […] Az eladásra szánt ingatlanokhoz kapcsolódó beszerzések (a fenntartással kapcsolatos költségek) áfájának levonása előtt azt kell megvizsgálni, hogy a beszerzés adóköteles vagy tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódik-e.Ha a beszerzés olyan eladásra kínált lakással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Áfa: ingatlan átsorolása

Kérdés: Egy bérbeadással foglalkozó vállalkozás lakást alakított át orvosi rendelővé. Az átalakítással kapcsolatos áfát nem vonta le. A beruházást követő évben a bérbe adott ingatlant átminősítik. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-a (1) bekezdésében szereplő arányosítás, ha igen, az átalakítás áfáját utólag hogyan helyezheti levonásba a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] Egy-egy ingatlan értékesítéséhez, bérbeadásához kapcsolódó adókötelezettség megállapításánál az adott ingatlan nyilvántartásba bejegyzett típusa az irányadó.Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 8. pontja alapján lakóingatlan rendeltetéstől független bérbeadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Ingatlan értékesítése előleggel

Kérdés: A társaság 2001-ben ingatlant értékesített. Az ellenérték teljes kiegyenlítése és a tulajdonba adás 2002-ben lesz. 2001-ben az előlegről számla készült. Helyes-e a bevételt időbelileg elhatárolni? Vagy a 2001. évi bevételt előlegként kezelni, és 2002-ben végszámlát kiállítani, amelyben csökkentő tétel a 2001. évi előleg?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a szerint az értékesített termékek áfa nélküli ellenértékét a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell elszámolni. A kérdésben nincs szó arról, hogy mi az adott esetben a szerződés szerinti teljesítés. A vételár teljes kiegyenlítése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak ellentmondásosak. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez [a Ptk. 112. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezési jog a tulajdonost illeti meg, és azt jelenti – többek között -, hogy az ingatlan tulajdonjogát másra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Árbevétel: lakásingatlanok értékesítése

Kérdés: Külkereskedelmi cég, amely ingatlanforgalmazással is foglalkozik, lakásingatlanokat értékesít. Ezek eladási árát árbevételként vagy egyéb bevételként kell elszámolni? Esetükben amortizáció elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanok között az a lakásingatlan mutatható ki, amely a vállalkozási tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, és amelyet rendeltetésszerűen használatba vettek, üzembe helyeztek. Ha az ilyen lakásingatlant értékesítik, akkor az eladási ár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Eladásra vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég az eladásra vásárolt ingatlan esetleges felújítási költségeit hogyan könyveli, ha a továbbértékesítésre szánt ingatlant áruként tartja nyilván, és azt a beszerzés évében nem tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ha az ingatlanforgalmazó cég az ingatlant eladási céllal vásárolta, azt ténylegesen nem vette (nem veszi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Áfa: üzemi épületként használt lakóingatlan értékesítése

Kérdés: Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A lakóingatlanok befejezés előtti valamennyi, illetve befejezés utáni első értékesítése adóztatandó ügylet, az összes többi az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 2. pontja szerint adómentes. Az eltérő adóügyi megítélés miatt a törvény pontosan meghatározza a lakóingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
9
10
11