1374 talált cikk az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?

Kérdés: A társaság főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. A társaság 2006-ban vásárolt egy 100 millió forint értékű irodaházat. A vásárláskor igénybe vette az ingatlanforgalmazási kedvezményt. Az irodavásárláshoz kölcsönt vett fel, kamatot fizet. Ezen irodaházból 2006. év végével egy irodát [amelyen bizonyos felújításokat (festés, fűtésátszerelés) is végzett] bérbe adott. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Az irodaház tárgyi eszköz vagy készlet? Hogyan kezelendő a kölcsön kamata? Hogyan számolandók el a felújítás költségei? Mi történik akkor, ha az ingatlant mégis eladják?

Kérdés: 1997-ben előre kifizettük egy ingatlan (raktár) bérleti díját 20 évre, amelyet minden évben elhatároltunk. A szerződésben kikötött elővásárlási jogunkkal nem éltünk. 2007 áprilisában a bérbeadó az ingatlant értékesíti. Az elmaradt haszon címén lelépési díjat szeretnénk kérni. Hogyan történik az 1997-ben kiszámlázott bérleti díj visszavétele?

Kérdés: A volt állami vállalati üdülő – ma hotel – udvarán 3 db acél olajtartályt telepítettek, így oldották meg az üdülő fűtését. A fűtés korszerűsítésekor a tartályok feleslegessé váltak, azokat kiemelték, és megállapították, hogy környezetszennyezés történt. A határozat szerint a kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a hotel is) tűrni tartoznak a kármentesítési munkák végzését. A hotel a munkálatok alatt részlegesen működött. A környezetszennyezéssel végzett kármentesítő tevékenységgel a hotel rendeltetésszerű üzemeltetésével keletkezett károk megtérítése miatt a hotelüzemeltető kárigényt nyújtott be. Egyeztetések után megállapodás született, hogy a kárigény alapján kártalanítással rendezik a hotel üzemeltetőjének a jogos igényeit. A károsult számlát állított ki a kártérítésről, jogosan tüntette fel abban az áfafizetési kötelezettséget?

Kérdés: Az illetékről szóló törvény 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés "kedvező" illetékfizetési kötelezettséget állapít meg "ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletre", ha a gazdálkodók egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak. A törvény ajándékozási illetéket határoz meg ajándékozás esetére. Mi az ingyenes eszközátadás, s miben különbözik a kettő egymástól? Elképzelhető-e olyan ügylet 100 százalékos tulajdonban álló cégek között, ami ajándékozás, de nem tartozik az ingyenes eszközátadás fogalmába, s ezért más illetékelbírálás alá esik? Az ajándékozás fogalmába beletartozik-e a követelés elengedése, a boltnyitási hozzájárulás, a fejlesztési hozzájárulás?

Kérdés: A jegyzett tőke emelésére a társaság tagjai által átadott pénzeszközök a társaságnál ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztetnek-e?

Kérdés: Egy Magyarországon alapított és bejegyzett társaság Ausztriában vállal épülettetőszerkezet-felújítást egy ausztriai lakásszövetkezet részére. Az ausztriai lakásszövetkezet közösségi adószámmal nem rendelkezik. A felújítás teljes elvégzéséhez a társaság osztrák alvállalkozót vesz igénybe. A társaság magyarországi közösségi adószámmal rendelkezik. Az elvégzett munka közösségi értékesítésnek minősül-e, vagy áfahatályon kívüli? A teljesítésről kiállítandó számlában kell-e a társaságnak áfát felszámolnia? Közösségi adatszolgáltatást kell-e teljesíteni, mind a társaság által nyújtott szolgáltatásról, mind az igénybe vett szolgáltatásról?

Kérdés: "A" kft. 2006. október 1-jétől baromfiólakat bérel "B" kft.-től havi 500 000 forint + 100 000 forint áfa összegért, mely fizetésének esedékessége mindig a tárgyhót követő hónap 10. napja. Ezen bérleményeket tovább bérbe adja "C" kft.-nek, melynek bérleti díja negyedévenként nettó 1 600 000 forint, fizetésének esedékessége a tárgynegyedévet követő hónap 10. napja. Amennyiben "A" kft. bejelenti az adóhatóságnak, hogy ingatlan-bérbeadási tevékenységét 2007. január 1-jétől nem tárgyi adómentesen, hanem az általános szabályok szerint kívánja folytatni, akkor a példában szereplő érkező számlák áfatartalma levonható, illetve a kimenő számlában az áfa felszámítandó?

Kérdés: Ingatlankezelési tevékenységgel foglalkozó betéti társaság beltagja felvételt nyert a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Karára, kereskedelmi és marketing szakra. Az iskola térítéses rendszerű, 7 féléves főiskola, közgazdász képesítést nyújt. A társaság elszámolhatja-e költségként a tandíjat és a könyvek árát? A számlák a társaság nevére szólnak.