1351 talált cikk az ingatlan kifejezésre

Kérdés: A kft. ingatlanforgalmazással foglalkozik. 2004-ben kezdte meg az egyik társasház építését. Az építési engedély lakások, garázsok és tárolók felépítésére vonatkozott. Az értékesített lakások tulajdonosai építőközösséget hoztak létre, és megbízták a kft.-t az építkezés kivitelezésének lebonyolításával. A kft. 2005. március 3-án szerződést kötött egy ügyvédi irodával egy építés alatt álló lakás megvásárlására. A számlák a szerződésnek megfelelően lakás, illetve tároló építési költségeiről kerültek kiállításra. Ügyfelünk 2005 szeptemberében a szerződés visszamenőleges módosítását kérte azzal, hogy lakás helyett irodahelyiséget szeretne kialakítani. A használatbavételi engedély kiadását követően módosíthatjuk-e a korábban "lakás építési költsége" megnevezéssel kibocsátott számlákat? Az eredeti teljesítési időponttal, vagy az ügyvédi iroda használatbavételi engedélye keltével állíthatunk-e ki "ügyvédi iroda építési költsége" számlákat?

Kérdés: A kft.-ben a férj és a feleség a tulajdonos. A vállalkozás eredeti telephelye egy 4 szobás lakás, ami a gyermekeik tulajdonában van. A lakást bővítették, jelentős értékű csarnok épült a lakás mellé. A gyermekek és a szülők között nincs bérleti szerződés. A felépült csarnok üzembe helyezése után értékcsökkenés címén alkalmazható-e a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint "Idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházás" 6%-os leírási kulcsa?

Kérdés: Társaságunk a tárgyi adómentes bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó közüzemi díjakat a valós mérőórával mért fogyasztás alapján – mint közvetített szolgáltatást – számlázza tovább a bérbevevő felé (áfásan). A közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák nemcsak a továbbszámlázott, hanem a saját felhasználást is tartalmazzák. A közüzemi számlák helyes könyvelésére, illetve a bérlőnek küldött számlák helyes kiállítására vonatkozóan várjuk tájékoztatásukat!

Kérdés: A kft. 2004-ben támogatást kapott a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő beruházáshoz. A társaság bérelt ingatlanon egy üzemcsarnokot alakított ki. Az aktivált értéket növelte a le nem vonható áfa összegével. A kapott támogatást halasztott bevételként tartja nyilván, amelyet az elszámolt értékcsökkenés alapján a beruházás értékének és a támogatás összegének arányában vezet vissza a rendkívüli bevételek közé. A 2005. évi XXVI. törvény alapján a korábban le nem vonható áfát a 2005. évi bevallásban rendezte. Hogyan kell könyvelni a levonásba helyezett áfaösszeget?

Kérdés: A magánszemély 1994-ben kárpótlási jegyen vásárolt szántót a lakóhelyén. A termelőszövetkezetbe bevitt szántóföldet hagyatéki végzés alapján úgynevezett tagi földként örökölte 1995-ben. Időközben hozzátartozójától is vásárolt egy szántóterületet, melyen mezőgazdasági művelést folytattak. Nyugdíjas korú lévén a területeket bérbe adta művelésre, melyek egy része a község rendezési terve alapján belterületbe került. 2004. évben a magánszemély fia házépítésbe kezdett, így ennek részbeni finanszírozására a 3 földterületet eladták magánszemélynek. Alkalmazhatja-e az Szja-tv. 60-63. §-át erre az esetre a magánszemély? Arendszeresség vagy üzletszerűség értelmezése nincs egzakt módon meghatározva. Mi határozza meg a rendszerességet vagy üzletszerűséget?

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?

Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?

Kérdés: Nonprofit szervezetnél kell-e, lehet-e ingatlan esetében piaci értéket megállapítani? Ha a szervezet úgy dönt, hogy az ingatlan értékét valódi értékben kívánja nyilvántartani, az átértékeléshez kell-e szakértői becslés?