1374 talált cikk az ingatlan kifejezésre

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?

Kérdés: A társadalmi szervezet mint vagyonkezelő üzemeltetésre bérbe adta a vagyonkezelési szerződésben szereplő ingatlant. A vagyonkezelési szerződésben vállalt, a kincstári vagyon értékét növelő beruházásokat az üzemeltető hajtja végre, amelyek értékét a vagyonkezelő nem ismeri, de neki kell a vagyonkezelésbe vett kincstári vagyonról adatokat szolgáltatni. Hogyan lehet ezen kötelezettségnek eleget tenni?

Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?

Kérdés: A társaság kiválással jött létre, ingatlanait a vagyonmérlegben felértékelte, szándéka szerint élni kívánt a kedvezményezett átalakulás nyújtotta adókedvezménnyel. Erre vonatkozó szándékát a jogutód társasági szerződése nem tartalmazta. Pótolható-e ez a hiányosság azzal, ha a társaság módosítja a társasági szerződést (az alapító okiratot), és az átalakulás adóévéről leadandó adóbevalláshoz a jogutód társaság társasági szerződésének egységes szerkezetét mellékeli?

Kérdés: Ingatlan-adásvételi szerződésnél a felek a vételárba beszámító foglalót kötnek ki, amelyet a vevőnek az ügyvéd letéti számlájára kell megfizetni. A foglaló összegét az ügyvéd akkor utalja át az eladó számlájára, ha a vevő a vételár-hátralékot az eladó számlájára megfizette, azaz a szerződés teljesítése megtörtént, vagy akkor, ha a vevő a vásárlási szándékától elállt. Az eladónak mikor keletkezik a foglaló után áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kezelendő, bizonylatolandó az eladónál az elveszett, a számára átutalt foglaló?

Kérdés: Ügyfelem mérnöki szolgáltatást végez egy másik EU-tagállam adóalanya részére. Az ellenértéket áfa nélkül számlázza, a számlán feltüntetve, hogy az adó fizetésére a vevő kötelezett. Az áfabevallásban a 80. sorban állítjuk be a 4 millió forintos bevételi küszöbérték megállapításához. Helyesen járunk el?

Kérdés: A társaság – mint eladó – 2004. december 28-án ingatlan-adásvételi szerződést kötött. Az ingatlan tényleges átadására – a szerződésnek megfelelően – 2005. augusztus 31-én került sor. A tulajdoni lapra a "Tulajdonjog-fenntartással történő eladás" feljegyzés került 2005. január 10-én. Az átadást követően 2005. szeptember 8-án a földhivatal a vevőt tulajdonosként bejegyezte. Az eladó év közben arra kérte a helyi önkormányzatot, hivatkozva az 1990. évi C. törvény (Htv.) 18. §-ára és 52. §-a 7. pontjára, hogy az előzetesen számára kivetett 2005. évi építményadót vizsgálja felül. Az önkormányzat álláspontja szerint nincs ok és mód az építményadó-kivetés felülvizsgálatára, mert a változás napja a bejegyzési kérelem benyújtásának napja, 2005. január 10. Bizonytalanságot az okoz, hogy sem a helyi adótörvény, sem az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény nem említi a bejegyzési kérelem benyújtásának napját, sem azt, hogy melyik földhivatali bejegyzés a mérvadó!

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?

Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!