Adóév a végelszámolás időszaka alatt

Kérdés: Ha a végelszámolás időszaka 2002. augusztus 1-jétől 2003. február 15-ig tartott, a vállalkozás azonban nem szűnt meg, tovább folytatja tevékenységét, akkor ezen időszak alatt hányszor kell társaságiadó-bevallást adnia?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 97. §-ának a) pontja szerint: adóév a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében az Szt. hatálya alá tartozó adózóknál az üzleti év.Az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Naptári évtől eltérő üzleti év adóbevallása

Kérdés: A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz. Az áttérés 2001 szeptemberében történt meg. Így a 2001. januártól szeptemberig terjedő időszakról adott be a társaság adóbevallást (0129/Ü). Kérdés, hogy a 2001. októbertől 2002. szeptember végéig terjedő adóévről melyik bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszából: […] A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazóknak az adókötelezettségét az Art. 9. számú mellékletének előírása szerint a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Milyen módszerrel határozható meg az iparűzési adó (eva)?

Kérdés: Az eva alapján miként határozható meg az iparűzési adó? Ha a bevételi nyilvántartást választó bt. nem kíván az eva alapján iparűzési adót fizetni, akkor hogyan határozhatja meg az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya adóévenként, az adóév egészére választhatja, hogy a hagyományos módszer helyett egyszerűsített módszerrel határozza meg a helyi iparűzési adó alapját. E választását az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Iparűzési adó (eva)

Kérdés: Melyek az iparűzésiadó-fizetés szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó adóalany az iparűzési adó alapját az eva adóalapjának 50 százalékában is meghatározhatja. Természetesen az adóalany a jelenleg hatályos előírások alapján is meghatározhatja iparűzésiadó-alapját, feltéve hogy rendelkezik az ehhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Iparűzési adó alapja igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A fenntartásiköltség-számlákból külön könyveljük az anyagköltséget és a munkadíjat. Helyesen járunk-e el? Mi vehető figyelembe ez esetben az iparűzési adónál?
Részlet a válaszából: […] A számviteli alapelvekből, a bizonylati elvből következik, hogy a gazdasági eseményeket valós tartalmuknak megfelelően kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Az anyagok beszerzéséről szóló számlákat a készletek között (a számla alapján költségkénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Az értékesítési céllal beszerzett eszközök (ideértve a telket és az épületet is), az ezen eszközökértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Bérmunkadíj naptár-előállításnál

Kérdés: Naptárt előállító ügyfelünk a naptár 52 hetének lapjait saját nyomdájában állítja elő. A naptárlapok spirálozását, a naptár speciális kemény kartontartóra történő rögzítését, díszítő betűkkel történő feliratozását és a kész naptár védőborító dobozba helyezését külső vállalkozókkal bérmunkában készítteti el úgy, hogy a spirált, a különféle kartonanyagokat és a díszfestés anyagát is a bérmunkát végző külső cég adja. A bérmunkadíj anyagköltségnek vagy elábénak minősül, esetleg közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A kérdést rövidebben idéztük, mint ahogyan feltették. A kérdésben lévő, Szt.-re történő hivatkozásokat a válasz tartalmazza, az adott esetben a szükséges kiegészítésekkel.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint valóban az eszköz értékét növelő bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] A rendezvény révén a részt vevő magánszemélyek természetbeni juttatásban részesülnek, amely a magánszemély jövedelme, de utána a társadalmi szervezetnek kell 44 százalék személyi jövedelemadót és (nem biztosítottak esetében) 11 egészségügyi hozzájárulást fizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzésiadó-alap megosztása során valóban a törvény mellékletében szereplő megosztási módszerek közül csak az alkalmazható, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző. Az is igaz, hogy a tevékenységre leginkább jellemző megosztás nem eredményezhet nulla adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
29
30
31
35