Épületek értékcsökkenésének megváltoztatása

Kérdés: Az új Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint: nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A 2001 előtt üzembe helyezett ingatlan – amelynek leírási kulcsa eddig 2 százalék volt – értékcsökkenését megváltoztathatjuk-e, figyelemmel az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is. Szerintünk igen, figyelemmel a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltakra is.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értelmezésével a Számviteli Levelek 25/2002. számában, a 488. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. (Ez a kérdés ugyan bérbe adott irodához kapcsolódott, természetesen, értelemszerűen, minden épületre vonatkoztatható.)Itt kell utalni arra, hogy 2001-től az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...miatt a számvitelben az eredmény terhére nem történik költség-, ráfordításelszámolás. Ez egyben azt is jelenti, hogy bérbe adott iroda esetén a Tao-tv. szerinti értékcsökkenésként érvényesíthető (2001-től) az 5 százalékos mérték.Megjegyzés: Az új Szt. 52...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 3.

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ilyen változások. A kérdéshez kapcsolódóan a következőkre hívjuk fel a figyelmet.Végrehajtási iroda adóalanyiságaA 2002-től bírósági végrehajtásra alapítható végrehajtói iroda alanya lesz a társasági adónak és a Tao-tv.-ben szabályozott osztalékadónak....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címke:

Áfa: iroda céljára vásárolt lakás értékesítésekor

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...miatt az adóalanyt adófizetés nem terheli, vagy nem terhelné akkor sem, ha azt belföldön teljesítené.A leírtakból következik, hogy az irodaként történt vásárláskor előzetesen felszámított (és levont) áfát kell időarányosan megosztani, és annak a 120...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Közvetített szolgáltatás – javítási tevékenységnél

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Abban az esetben közvetített szolgáltatás, ha megfelel az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában leírt követelményeknek. Az adott esetben ehhez az szükséges, hogy a vevőikkel kötött szerződés tartalmazza: a garancia lejárata után is vállalják a székek javítását...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 6.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő könyvszakértő iroda – iroda céljára – épülő társasházban lakást vásárol. Igénybe veheti-e a beruházás után az adóalap-csökkentést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem. A mikro- vagy kisvállalkozás ugyanis – többek között – a korábban még használatba nem vett, üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő ingatlanberuházás értékével csökkentheti (adózás előtti eredménye, de legfeljebb 10 millió forint értékéig) a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: anyagköltség

Kérdés: Az iparűzési adónál mi minősül anyagnak? Hol van a számvitelben részletezve, tevékenységekre bontva?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...legfeljebb egy évig szolgálják, de anyagköltségként kell elszámolni a felhasznált energiahordozók díját, a vízdíjat, a nyomtatványok, irodaszerek értékét is. Az iparűzési adó szempontjából nincs annak jelentősége, hogy az anyagot milyen tevékenység végzése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ruházati költségtérítés, munkaruha-juttatás adó-, tb-terhei

Kérdés: A vállalat irodai dolgozói részére van-e lehetőség ruházati költségtérítésre vagy munkaruha-juttatásra adó- és társadalombiztosítási terhektől mentesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkakörülményekhez) térítésmentesen adott ruházat, védőital stb. áfája az általános szabályok szerint helyezhető levonásba.Az irodai dolgozók munkaruhája nyilvánvalóan nem felel meg az előbbi kritériumnak. Így nincs mód arra, hogy az öltönyök, kosztümök stb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 11.

Irodabútor ajándékozása

Kérdés: Egy gazdasági társaság használt irodabútorát munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozójának ajándékozza. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet az állásfoglalásából: […] Áfafizetési kötelezettsége van, függetlenül attól, hogy a szóban forgó bútort leírták-e már vagy sem. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az áfafizetési kötelezettség fennáll, ugyanis a bútor anélkül kerül el a cégtől, hogy valamilyen áfaköteles...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ajándéksorsolás

Kérdés: A vállalkozás utazási irodáiban meghirdetett, havonta a vásárlók között kisorsolt nyeremény után milyen adókötelezettség keletkezik, hogyan kell azt bevallani és megfizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajándéksorsolás a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 23. §-ában megfogalmazott, engedélyhez nem kötött szerencsejáték-szervezés. Az ajándéksorsoláson átadott nyeremény ráfordításként elszámolt összege a társaságiadó-alap...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
43
44
45
46