Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...K 384, a tőketörlesztő részlet áfája: T 466 – K 384 (ha levonható vagy ha arányosan vonható le), T 8671 – K 384 (ha nem vonható le), kamat: T 872 – K 384 (év végén az üzleti évre még fizetendő kamat: T 872 – K 4823).Mivel a pénzügyi lízing (jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Off-shore cég belföldi tevékenysége

Kérdés: Off-shore cég esetén belföldi tevékenységnek minősül-e, ha pénzeszközeinek egy részét nem bankban kamatoztatja, hanem a magasabb kamatszázalék miatt kölcsönadja egy belföldi társaságnak? Másképpen: nem veszíti-e el az off-shore státusát emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekintjük pénzintézeti tevékenységnek (hisz önmagában emiatt a hitelintézeti törvény hatálya alá nem tartozik a cég), a kamat egy belföldi teljesítési helyű szolgáltatásnyújtás ellenértéke, mivel – kizárásos alapon – annak teljesítési helyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésére utalt, amely előírás – olvasata szerint – azt jelenti, hogy pénzkölcsön nyújtható más gazdasági társaság részére kamatszerzés, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőség elérése érdekében. Az új Szt. hivatkozott előírása azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címke:

Bérkönyvelő kártérítése

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, amelyeknek bizonylata az erről szóló határozat, szerződésre alapozott megállapodás, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Eszközátvétel üzemeltetésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó a beruházási hitelből megvalósított üzemanyagtöltő állomást átadta üzemeltetésre – írásbeli megállapodással – egy kft.-nek. A kft. törleszti a tőkét, fizeti a kamatot. Az egyéni vállalkozó a tehermentessé váláskor olyan arányú térítés nélküli tulajdoni hányad átruházásához járul hozzá, amilyen arányt a tőketörlesztés a bekerülési értékben képvisel. Növeli-e a kft.-nél a kamat az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...vállalta a kft. teherrel. Ezért nem kell az átvállalás miatt (feltéve hogy ez valóban szerepel a szerződésben) sem a tőke, sem a kamat összegével növelni az adóalapot. Az egyéni vállalkozónak azonban bevétele keletkezik a tulajdon átruházásakor. E bevétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Iparűzési adó: továbbadott hitel kapott kamata

Kérdés: Figyelembe vehető-e (2001 előtt és után) az iparűzésiadó-alap számításakor csökkentő tételként (közvetített szolgáltatásként) a hitelintézetnek fizetett kamat, ha a hitelfelvétel az anyavállalatnál annak érdekében történt, hogy azt azonnal, változatlan formában továbbadja a leányvállalatának? A hitelnyújtás szolgáltatás, s a hitelszerződésben szerepel, hogy a hitel végeredményben a leányvállalathoz kerül. (A leányvállalattól kapott kamat növeli az iparűzési adó alapját.)
Részlet a válaszából: […] ...közvetített szolgáltatások értékét is. A közvetített szolgáltatások fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja definiálta.A kamatot nem számlázzák (tovább) és nem tekinthető valamely szolgáltatás ellenértékének sem, így az anyavállalat által –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:      

Kamattámogatás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerint – jogszabályi előírás alapján – a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a tőketartalékba kell azt helyezni. A kamattámogatásnál eltérő az elszámolási szabály annak függvényében, hogy a fizetett kamat az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Várható késedelmi pótlék elszámolása

Kérdés: El kell-e számolni a tárgyévi ráfordítások között a várható, de az APEH által csak a következő évben kivetendő és jogerőre emelkedő késedelmi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét.Így például a 2001-ben késedelmesen teljesített adóbefizetések miatt megállapított, de csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...emelkedése időpontjában, tehát nem az ellenőrzés időszakára visszamenőlegesen. Az önellenőrzési pótlékot, adóbírságot, késedelmi kamatot, mulasztási bírságot egyéb ráfordításként kell az új Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
69
70
71
72