Fejlesztési tartalék a jogutódnál

Kérdés: Betéti társaságunk 2006. 02. 28-án átalakult (kedvezményes átalakulással) kft.-vé. A jogelőd bt. 2004-ben 500 000 forint fejlesztési tartalékot képezett. Az átalakulás napjáig a fejlesztési tartalék nem került felhasználásra. A jogutód 2006-ban személygépkocsit vásárolt 5 millió forint értékben. Felhasználható-e ez a lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék a jogutódnál, illetve személygépkocsi-vásárlásnál?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozó előírásokszerint a lekötött tartalék megszüntetésének akkor lesz következménye az adókésedelmi pótlékkal történő megfizetése, ha – anélkül történik meg a lekötött tartalék feloldása, hogyberuházást valósítana...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint termőföldnek azt kell tekinteni, amit atermőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban annak minősít.Így az Szja-tv. szerinti termőföld az a földrészlet, amelyet – a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásbanszántó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Fejlesztési tartalék átalakuláskor

Kérdés: Kft. kedvezményezett átalakulással rt.-vé alakul. Az előző időszakban képzett fejlesztési tartalékot felhasználta. A kft. záró bevallásakor képezhet-e fejlesztési tartalékot, és figyelembe veheti-e ezt a társasági adó megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerint [16. § (1) bekezdésének a) és b)pontja] fejlesztési tartalék a végelszámolás, a felszámolás kezdőnapjátmegelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt nemképezhető, illetve a – végelszámolás, felszámolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Adóhiány következményei

Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt tényállás tekintetében olyan válasz,amely az adóhatósági megállapítás jogalapjára és összegszerűségére vonatkozik,jelen keretek között nem adható, hiszen annak elbírálása a hatósági jogkörtgyakorló szerv feladata, továbbá a tényállás sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja tételesenmeghatározza, az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szerződésenalapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetvekapcsolódó, nem számlázott –, utólag adott engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Baleseti táppénz utólagos megfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 2004. évi 93. számában megjelent 1914. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdésem a következő. A baleseti táppénz utólagos megtérítése fizetési meghagyás alapján történik. A fizetési meghagyásban szereplő összeg tekinthető-e a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti olyan jogkövetkezménynek, amely növeli a társasági adó alapját, vagy csak a késedelmi pótlék adóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint azadózás előtti eredményt a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá azadózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerintijogkövetkezményekből adódó kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] A támogatások alapvetően különbözőek attól függően, hogy aztutólagosan vagy előzetesen folyósítják (ezen belül visszafizetési kötelezettségkapcsolódik-e az utóbbihoz).Mindkét esetre vonatkozóan közös a szabályozás lényege, hogya támogatás cél szerinti felhasználása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Elszámolás a fejlesztési tartalékkal az evánál

Kérdés: Egy bt. 2005. január 1-jétől evaalany. Bevételi nyilvántartást választott, így nem alanya a Szt.-nek. 2003-ban fejlesztési tartalék címen lekötött 1500 ezer forintot. El kell-e számolni a fejlesztési tartalékkal, vagy van hasonló rendelkezés, mint a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményénél?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá kerülő bt., tekintettel arra, hogykikerül a társasági adó hatálya alól – az Eva-tv.-ben szabályozott eltéréssel -a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint számol el az áttérést megelőzőadóévi társasági adóval [Eva-tv. 19. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: A kft. a 2002. évi beszámoló elkészítése során 20 millió Ft összegben fejlesztési tartalékot képezett. A fejlesztési tartalék felhasználása 2003. 06. 11-én történt meg. Közben a kft. jogutódlással átalakult rt.-vé 2003. 05. 15-ével. A fejlesztési tartalék felhasználása megfelel-e a Tao-tv. előírásainak?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem felel meg.A Tao-tv. 29/D §-ának (1) bekezdése tartalmazza a 2002-ben képezhető fejlesztési tartalék képzésének és felhasználásának feltételeit. E szerint az adózó a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét (2002-t) követő adóév végéig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Osztalékkifizetés adótartozás mellett

Kérdés: Ha egy társaságnak adótartozása van, tiltja-e bármilyen jogszabály osztalék kifizetését a tulajdonosoknak? Vagy előbb az adótartozást kell rendezni, és csak utána lehet osztalékot kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A társaságnak adótartozása van az adóhatósággal, illetve a jóváhagyott osztalék miatt tartozása van a tulajdonosokkal szemben. A kérdésben megfogalmazottakra a válasz a vonatkozó jogszabályi előírásokból következik.Az Art. 35. §-a alapján az adót az Art.-ben vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
1
7
8
9
10