338 talált cikk a kettős könyvvitel kifejezésre

Kérdés: A 218/2000. Korm. rendelet 14. §-ához kapcsolódóan: a vállalkozási tevékenységet nem végző egyházi jogi személyre csak az Szt. XI. fejezete vonatkozik? Megteheti-e az ilyen egyházi jogi személy, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet határoz meg, továbbá saját számviteli alapelveket, értelmező rendelkezéseket, fogalmakat, értékelési előírásokat, szabályokat alkalmazzon? Esetleg anyagnak minősítsen tárgyi eszközöket is?

Kérdés: Villanyszereléssel, háztartási kisgépek javításával foglalkozó egyéni vállalkozó 2002-ben betéti társaságot alapított. A társaság alapításakor elmulasztotta a társaságba bevinni a tevékenységéhez használt gépkocsit. A gépkocsi jelenleg a társasági tevékenységet szolgálja. Hogyan kerülhet ez a gépkocsi a társaság tulajdonába, hogy annak költségeit a társaságnál el lehessen számolni? Lehet-e ezt visszamenőleges dátummal könyvelni? Milyen értéken szerepeljen ez a gépkocsi a könyvekben?

Kérdés: A társadalmi szervezetet a bíróság 1998-ban közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. Cél szerinti tevékenységének egy része nem felel meg a Khsz-tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységnek. Kérdés, hogy a társadalmi szervezet nem közhasznú, cél szerinti tevékenysége működési költségeinek finanszírozására kapott állami támogatást I. hogyan kell könyvelni, II. mentesül-e e tevékenységének eredménye a társasági adó alól a Khsz-tv. 6. § (1) bekezdés a/1. pontja alapján?

Kérdés: 2003. március elsején alakult bt. milyen könyvvezetést választhat?

Kérdés: A számla ellenértékét a vevő készpénzben kívánja kiegyenlíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. pénztárbizonylattal nem rendelkezik. Elegendő-e ilyen esetben, ha a számlán a pénzt átvevő dátum megjelölésével és aláírással a "fizetve" szót feltünteti?

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?

Kérdés: A kft. 2000. évi nettó árbevétele 20 millió forint, 2001. évben 35 millió forint, 2002-ben várhatóan 80 millió forint. A 2002. évi beszámolót felül kell-e vizsgálnia könyvvizsgálónak, vagy csak 2003-ra van könyvvizsgálati kötelezettsége?

Kérdés: A bíróság által bejegyzett vadásztársaság saját elhatározásból 2003. január 1-jével áttért a kettős könyvvezetésre. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?