Személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: 2002-ben alakult bt. helyesen jár-e el, ha az ügyvezető személygépkocsiját veszi bérbe addig, amíg saját cégautót nem szerez be? Melyek a bérlés feltételei, milyen társasági- és személyijövedelemadó-vonzata van? Mi a helyes költségelszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...díj a magánszemély önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelme [Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése], és mivel a bt. kifizetőnek minősül, a díjból (illetve annak az Szja-tv. szerint elismert költséggel csökkentett összegét alapul véve, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...(német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jegyben, illetőleg pénzben meddig adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes részt meghaladóan természetben adott étkezési támogatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a kifizetőnek 44 százalékos adófizetési és 29 százalékos járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.Ha a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Kamatmentes lakásfelújítási kölcsön adóterhei

Kérdés: Társaságunk dolgozójának kamatmentes lakásfelújítási kölcsönt nyújt. A jegybanki kamat összege után év végén a 44 százalékos szja-t és a 11 százalékos eho-t elszámoljuk és befizetjük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújt kölcsönt a magánszemély részére, akkor – néhány, a törvényben meghatározott kivételtől eltekintve – a jegybanki alapkamathoz viszonyított kamatkedvezmény olyan bevétel, amelynek egésze jövedelem, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Munkáltatói hozzájárulás biztosítópénztárba

Kérdés: A munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a dolgozó javára befizetett munkáltatói hozzájárulás összege (annak adóköteles része) után a munkáltató mekkora és milyen adót fizet?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak minősül, ami azt jelenti, hogy a magánszemélynek adott ezen jövedelem után az adó mértéke 44 százalék, amelyet a kifizető köteles megfizetni az Szja-tv. 69. §-ának (6) bekezdése alapján. A természetbeni juttatás után az adót a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Magánszemély elengedett kötelezettsége

Kérdés: Vásárolt követelés elengedése (ha magánszemély az adós) esetén mi az alapja a 44 százalék szja-nak és a 11 százalék eho-nak?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozik). Az adó és az eho alapja a követelésnek az a része, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetni. Az ilyen jövedelem után a kifizető érvényesítheti a nem rendszeres jövedelmekre vonatkozó adóelőleg-szabályokat, de alkalmazható az Szja-tv. 49. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Külföldi szakmai utazás költségei

Kérdés: A piacszerzésben közreműködő magánszemély külföldi szakmai utazásával (utazás, szállás, étkezés, napidíj) kapcsolatos költség természetbeni juttatásnak, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. előírása szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Személyes közreműködésért felvett jövedelem adói (eva)

Kérdés: Ha a bt. beltagja felvesz jövedelmet, személyes közreműködésért év végén az éves minimálbér kétszeresét, akkor ennek az eván túlmenően van-e adója? Kell-e adóbevallást adni, és érvényesíthetők-e az adókedvezmények? Mi a tb-járulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...felvesz jövedelmet, akkor ez az Szja-tv. alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a jövedelmet kifizető bt.-nek változatlanul le kell vonnia a személyi jövedelemadó-előleget, és azt be kell fizetnie a tárgyhónapot követő hó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Költségelszámolás a személygépkocsit üzemben tartónál

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy magánszemély tulajdonában lévő, a cég által használt autónál (eddig útnyilvántartás alapján számolta el a cég a költségeket) a cég üzembentartóként szerepeljen, és ezáltal az autó mindennemű költségét elszámolja (benzin, biztosítás, karbantartás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolhat.Az üzembentartónak a cégautóadót a személygépjármű után meg kell fizetnie, mivel a cégautó utáni adó alanya az a kifizető, aki a személygépkocsi tulajdonosa vagy üzembentartója (ha ez két különböző cég, akkor az üzembentartó az adóalany). Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése].Az osztalék után a magánszemélynek nem a jóváhagyáskor, hanem az osztalék kifizetésekor kell adót fizetnie. Az adót a kifizetőnek (a konkrét esetben a bt.-nek) kell az osztalék összegéből levonni, bevallani, befizetni. Az adó tehát az osztalék egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
1
61
62
63
71