Kivaalanyok hipaalapjának egyszerűsített meghatározása

Kérdés: A Htv. lehetőséget ad arra, hogy a kiva hatálya alá tartozó adózó iparűzésiadó-alapját a "kisvállalati adója alapjának" 120%-ában határozza meg. Amennyiben ezt a hipaadóalap-meghatározási módot választja az adózó, akkor az ipa alapjának meghatározásakor 2015., 2016. évek tekintetében a kivabevallás "Kisvállalati adó számított alapja" sorban lévő összeget kell figyelembe venni? A 2017. évi kivabevallás 21. sora a "Kisvállalati adó alapja", mely megegyezik a Htv.-ben rögzített "kisvállalati adó alapja" megnevezéssel. A 2015. és 2016. évi kivabevalláson ezzel szemben "kisvállalati adó számított alapja" szerepel ("kisvállalati adó alapja" megnevezés ezen évek bevallásaiban nem található). A hipa alapjának számításakor a kivabevallás ezen sorában szereplő összeget kell figyelembe venni? Ha a "kisvállalati adó számított alapja" egy pozitív összeg, de a "Megállapított kisvállalati adó" nulla forint (a beruházásokkal, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések adóalap-csökkentő tételként való beállítása miatt), akkor mi lesz a hipa alapja? Nulla Ft, vagy a "kisvállalati adó számított alapja" sorban szereplő összeg 120%-a (tekintve, hogy a Htv. a "kisvállalati adó alapja" és nem a "kisvállalati adó számított alapja") megnevezést rögzíti.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése értelmében a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja, ha az egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítási módszert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] Az egyes meghatározott juttatásokat hatályon kívül helyező jogszabály-módosítást követően csak a médiában, a sajtóban jelent meg, hol az, hogy a munkavállalók részére ezen juttatások fedezetét bérben kell biztosítani, hol az, hogy ezen juttatások fedezetét bérként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Áttérés kisvállalati adóra

Kérdés: Társasági adó alanya 2019. márciustól a kiva alanya kíván lenni. A korábbi évek során felhalmozott eredménytartalék után kell-e osztalékadót fizetnie az átlépéskor?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 15. §-ának előírása szerint a kisvállalati adóalany az Szt. hatálya alá tartozik. Ezenkívül a kisvállalati adó alanyának a jóváhagyott osztalékot adóalapnak kell tekinteni a Katv. 20. § (3) bekezdésének b) pontja szerint. A felhalmozott eredménytartalék után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Alanyi adómentességi időszakban levonható áfa

Kérdés: Egy bt. 2018. 11. 01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell könyvelnem az alábbi tételeket a 2018. 10. 31-i zárás során?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
– Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 11. §-ának (14) bekezdése szerint az üzleti év a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá kerülő közkereseti társaságnál, betéti társaságnál, egyéni cégnél és ügyvédi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Kivaalap-csökkenés beruházás alapján

Kérdés: A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő évek adóalapját a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)–(5) bekezdése szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege. A vállalkozás zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárol eszközt, melyet a lízingszerződés létrejöttekor nyilvántartásba vesz bekerülési értéken, és amortizációt számol utána, azonban nincs a vállalkozás tulajdonában az eszköz, csak a futamidő végén kerül a cég tulajdonába. Érvényesíthető-e a lízingelteszköz-beruházás adóalap-csökkentő tételként, ha nincs a cég tulajdonában az eszköz? Ha igen, akkor a lízingszerződés létrejöttekor bekerülési értéken, vagy az adóévi kifizetett összegben, illetve a tárgyévi kifizetett törlesztőrészletek összegében? Vagy a lízingfutamidő végén a tulajdonba kerülés időpontjában (azonban akkor már nem új eszköz)?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) nem írja elő, hogy a beszerzett eszköznek a szerzéskor a vállalkozás tulajdonába kell kerülni. Így a zárt végű pénzügyilízing-konstrukcióban beszerzett eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] A kivaalany csak akkor választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózást, ha kivaalanyisága megszűnik. Erre pedig a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) előírása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Áttérés a kivára

Kérdés: Mi a teendő taóról kivára történő áttéréskor a könyvekben? Az áttérés 2018. 01. 01. időponttól történt. A 2017. évi taokötelezettséget a 1771-es vagy a 1729-es bevalláson kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A társasági adóról 2018. január 1-jétől a kisvállalati adóra áttérő adózónak a 2017. adóévi társasági adót a 1771-es nyomtatványon kell bevallani. E bevallás elkészítésekor az adózónak döntenie kell arról, hogy alkalmazza vagy nem a Tao-tv. 8. § (1) bekezdése u)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Áttérés a kivára a naptári éven belül

Kérdés: 2018. március 01-től kivára tér át a kft. Az alábbi kérdések merültek fel:
1. A könyveket le kell zárni?
2. 1871-es bevallást kell beadni és
3. a tört időszaki beszámolót közzé is kell tenni?
4. Ha igen, akkor mi szerepeljen a kivás időszaki beszámolóban az előző időszaki adatként?
Részlet a válaszából: […] 1. A könyveket le kell zárni, mivel az áttérést megelőző nap mérlegfordulónapnak minősül, azaz lezárul egy üzleti év és egy adóév.2-3. 1871-es bevallást kell beadni, és a tört időszaki beszámolót közzé is kell tenni, letétbe kell helyezni. Ezt előírja a kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Belépés a kivába, kilépés a kivából

Kérdés: Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?
Részlet a válaszából: […] 1. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori bruttó értéke – tekintettel arra, hogy a kiva alatt az adózó változatlanul alanya az Szt.-nek – az eredeti bekerülési érték, a könyv szerinti értéke az Szt. előírásai alapján elszámolt terv szerinti és terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] A katára való áttéréskor a bt.-nek ún. osztalékadót kiváltó adót kell megállapítania a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 26. §-ában foglalt előírások szerint. Ennek lényege, hogy a bt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
1
3
4
5
6