59 talált cikk a kisvállalati adó kifejezésre

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?

Kérdés: A Htv. lehetőséget ad arra, hogy a kiva hatálya alá tartozó adózó iparűzésiadó-alapját a "kisvállalati adója alapjának" 120%-ában határozza meg. Amennyiben ezt a hipaadóalap-meghatározási módot választja az adózó, akkor az ipa alapjának meghatározásakor 2015., 2016. évek tekintetében a kivabevallás "Kisvállalati adó számított alapja" sorban lévő összeget kell figyelembe venni? A 2017. évi kivabevallás 21. sora a "Kisvállalati adó alapja", mely megegyezik a Htv.-ben rögzített "kisvállalati adó alapja" megnevezéssel. A 2015. és 2016. évi kivabevalláson ezzel szemben "kisvállalati adó számított alapja" szerepel ("kisvállalati adó alapja" megnevezés ezen évek bevallásaiban nem található). A hipa alapjának számításakor a kivabevallás ezen sorában szereplő összeget kell figyelembe venni? Ha a "kisvállalati adó számított alapja" egy pozitív összeg, de a "Megállapított kisvállalati adó" nulla forint (a beruházásokkal, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések adóalap-csökkentő tételként való beállítása miatt), akkor mi lesz a hipa alapja? Nulla Ft, vagy a "kisvállalati adó számított alapja" sorban szereplő összeg 120%-a (tekintve, hogy a Htv. a "kisvállalati adó alapja" és nem a "kisvállalati adó számított alapja") megnevezést rögzíti.

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?

Kérdés: Társasági adó alanya 2019. márciustól a kiva alanya kíván lenni. A korábbi évek során felhalmozott eredménytartalék után kell-e osztalékadót fizetnie az átlépéskor?

Kérdés: Egy bt. 2018. 11. 01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell könyvelnem az alábbi tételeket a 2018. 10. 31-i zárás során?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
– Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?

Kérdés: A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő évek adóalapját a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)–(5) bekezdése szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege. A vállalkozás zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárol eszközt, melyet a lízingszerződés létrejöttekor nyilvántartásba vesz bekerülési értéken, és amortizációt számol utána, azonban nincs a vállalkozás tulajdonában az eszköz, csak a futamidő végén kerül a cég tulajdonába. Érvényesíthető-e a lízingelteszköz-beruházás adóalap-csökkentő tételként, ha nincs a cég tulajdonában az eszköz? Ha igen, akkor a lízingszerződés létrejöttekor bekerülési értéken, vagy az adóévi kifizetett összegben, illetve a tárgyévi kifizetett törlesztőrészletek összegében? Vagy a lízingfutamidő végén a tulajdonba kerülés időpontjában (azonban akkor már nem új eszköz)?

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?

Kérdés: Mi a teendő taóról kivára történő áttéréskor a könyvekben? Az áttérés 2018. 01. 01. időponttól történt. A 2017. évi taokötelezettséget a 1771-es vagy a 1729-es bevalláson kell teljesíteni?