1161 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?

Kérdés: Vállalkozásunk fő tevékenységi köre műszaki cikkek nagy- és kiskereskedelme. Pár éve vásárolt egy ingatlant, és a rajta levő épületet úgy újította fel, hogy egyharmad részében kiskereskedelmi üzletet alakított ki, kétharmad részében vendégházat, azzal a céllal, hogy ott rendezvényeket tart, esetenként kiadja bérbe. Kérdésem a vendégházzal kapcsolatban van: helyesen aktiváltuk-e üzemkörön kívüli ingatlanként? Az utána elszámolt költséggel, értékcsökkenéssel növelni kell-e a társasági adó alapját? Ha nem tudjuk folyamatosan kiadni bérbe, át kell-e sorolni a forgóeszközök közé? 2013. január 1-jétől a kiva hatálya alá tartozunk. A kiva adóalapját csökkentő tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékébe bele lehet-e számítani az üzemkörön kívüli ingatlan számított nyilvántartási értékét?

Kérdés: A felszámolás alatt álló céggel kapcsolatos követelésünk a cég tulajdonában álló építési telekre bejegyzett zálogjoggal biztosított. A Csődtörvény 56. §-a értelmében, amennyiben az eszközöket a felszámolási eljárás befejezéséig nem sikerül értékesíteni, a kielégítési sorrend figyelembevételével felosztják a hitelezők között. Ez azt jelentené, hogy részünkre átadnák az építési telket. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Hogyan kell könyvelni, ha az eszközt tovább szeretnénk értékesíteni?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó, Eva-tv. szerint adózó bt. 2013. 01. 01-től átjelentkezett a Kata-tv. hatálya alá. Az evás időszakban nem keletkezett eredménytartaléka. Az evás időszak előtti eredménytartalékát a 16%-os osztalékadót kiváltó adóval 3 év alatt fizet meg. A 2012. évi mérlegben szerepeltetni kell-e az evás időszak előtti eredménytartalékot, vagy elő kell írni osztalékkifizetésként?

Kérdés: Kedvezményes átalakulással egy cégből kiválással öt cég lett. Amelyből a kiválás történt, könyvvizsgálatra kötelezett volt. A kiválás után mind az öt céget könyvvizsgáltatni kell, vagy csak azt, amelyik a bevételi értékhatárt túllépi?

Kérdés: Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával foglalkozó bt. helyesen jár-e el a következő esetekben? A saját alkalmazottal végzett takarításnál a felhasznált tisztítószereket anyagköltségként számolja el. Őrzést, portaszolgálatot, javítási, karbantartási szolgáltatást, amelyet más vállalkozótól vásárol meg, közvetített szolgáltatásként mutatja ki. Ingatlanok felújítása, átépítése esetén a felhasznált alapanyagokat anyagköltségként, a számlázott építési szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként, a fentiekhez kapcsolódó bútorok, eszközök beszerzését elábéként számolja el. A kimenő számlákon szerepel, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz".

Kérdés: Külföldi vevőnknek eddig forintban számláztunk, ők is forintban számláztak. Később áttértünk – ők is – az euróban történő számlázásra. Kiegyenlítés kompenzálással, utalással. Eurós számlák kerülnek kompenzálásra, a kompenzálás eredménye nulla, utalás nem történik. Milyen árfolyamon kell a vevői, illetve szállítói számlákat könyvelni? Ha például a vevő utal különbözetként eurót, akkor milyen árfolyamon kompenzálunk? A forintban nyilvántartott szállítói kötelezettségünket kompenzáljuk euróban nyilvántartott vevő­követelésünkkel. A kompenzálás eredménye lehet nulla, vagy a vevő utal nekünk?

Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?

Kérdés: X kft. 50%-ban tulajdonosa Y romániai kft.-nek. X kft. 2008 óta a tevékenység beindításához rendszeresen (utoljára 2010-ben) tagi kölcsönt nyújtott Y kft.-nek. A kölcsön visszafizetésére nincs remény, így azt X kft. el kívánja engedni. Milyen Tao-vonzata lesz ennek a műveletnek 2012-ben?