721 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató cég gyakran végez bérmunkát a megrendelő telephelyén, a megrendelő anyagával. Minősíthető-e ez munkaerő-kölcsönzésnek, illetve mi a különbség a bérmunka és a munkaerő-kölcsönzés között?

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?

Kérdés: Társaságunk a Széchenyi-terv keretében gépbeszerzésre támogatást kapott. A támogatás 50 százalékát előlegként folyósították. Az elszámolás 2003-ban fejeződik be, a gépek beszerzése és használatbavétele már 2002-ben megtörtént. Mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni a folyósításokat, és van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?

Kérdés: Nemzetközi fuvarozással foglalkozó kft. személygépkocsit bérel. A bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Elszámolható-e a bérleti díj költségként?

Kérdés: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell – többek között – kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértéknek megfelelő kötelezettséget. Szükséges-e megosztani a mérlegben a lízingből adódó kötelezettséget rövid, illetve hosszú lejáratú részre? Szerintünk az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre ez nem áll fenn, ezért a lízinget a kiegészítő mellékletben sem kell részletezni.

Kérdés: Ha egy szövetkezetben tagok társulnak, a földterület a saját tulajdonuk marad, és ezen ültetvényt (szőlőt) telepítenek, hogyan kell elszámolni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.

Kérdés: Beszámít-e a társasági adó alapjába a hitelelengedés miatt elszámolt bevétel? A belföldi magánszemélyek által alapított, Magyarországon bejegyzett társaságnak egy külföldi társaság devizahitelt nyújtott 5 éves futamidőre, majd a futamidő lejártakor a hitel teljes összegét elengedte. A magyar társaság nem tagja a hitelt nyújtó külföldi társaságnak.

Kérdés: Átadhat-e a kft. egyik üzletrész-tulajdonosa (szintén társaság) véglegesen pénzeszközt eredménytartaléka terhére a kft.-nek? Ez a pénz felhasználható-e működésre, irodavásárlásra, kölcsön visszafizetésére?