695 cikk rendezése:
651. cikk / 695 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Olasz tulajdonú kft. külföldi tulajdonosai eltekinthetnek-e a tagi kölcsön visszafizetésétől, s ha igen, mik ennek az adózási, számviteli vonzatai?
652. cikk / 695 Cégautóadó: szja, áfa, tao
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
653. cikk / 695 Kamatbevétel adózásának szabálya
Kérdés: Ha a magánszemélynek a kifizetőtől kapott éves kamatbevétele meghaladja az Szja-tv. szerinti adómentes határt (évi 10 ezer forintot), az e fölötti rész a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősül-e? Ekkor kinek kell az adót levonnia és befizetnie? Ez a 10 ezer forintos adómentességi határ független-e az adott kölcsön összegétől? A magánszemélynek a kifizetőtől kapott kamatbevétele milyen adómértékkel adózik, mikor és kinek kell bevallania, illetve befizetnie, ha meghaladja az évi 10 ezer forintos adómentes határt?
654. cikk / 695 Hátrasorolt kötelezettség-e a tagi kölcsön?
Kérdés: Magánszemély tag által 2001-ben a társaság rendelkezésére bocsátott tagi kölcsön hátrasorolt kötelezettségnek minősül-e? Azonosan kezelendő-e a bt.-nél, a kft.-nél, illetve az egyszeres vagy kettős könyvvitelben?
655. cikk / 695 Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események
Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
656. cikk / 695 Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsön
Kérdés: Két egymással kapcsolt vállalkozásban lévő társaság közül "A" 20 millió forint kölcsönt nyújt "B" társaságnak kamatmentesen. Nem találunk konkrét törvényi előírást arra, hogy a kölcsönadónak meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját a jegybanki alapkamattal. Vonatkozik-e erre az esetre a Tao-tv. 18. §-a? A Tao-tv. egyértelműen utal a kölcsönnyújtásra, de csak szerződést említ. Kötelezheti-e az adóhatóság "A" társaságot az adóalap növelésére? Az "A" társaság jelentős nyereséggel bír, ám a "B" társaság veszteséges.
657. cikk / 695 Külföldi tulajdonostól kapott pénz elszámolása
Kérdés: Külföldi tulajdonostól költségek fedezetére kapott (átutalt) pénzek könyvelése, bizonylatolása hogyan történjen?
658. cikk / 695 Elengedett kötelezettség
Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
659. cikk / 695 Hitel kamatának kimutatása
Kérdés: Gépjárművásárláshoz felvett hitelt és annak kamatát a cég könyveiben az alábbiak szerint számolták el: – a hitel teljes összegét előírták hosszú lejáratú hiteltartozásként, – a hitel kamatát pedig teljes összegében könyvelték az egyéb kötelezettségek között a hitelkamatokkal szemben, – a törlesztések során a tárgyhavi összeggel csökkentik mindkettőt. Év végén a kamatteher elhatárolását el lehet-e végezni úgy, hogy a tárgyévre az időarányos kamatot vesszük figyelembe, a többit elhatároljuk, vagy a kamatot csak a hitelt nyújtó bank ütemezése szerint lehet figyelembe venni, és ennek megfelelően kell az elhatárolást elvégezni?
660. cikk / 695 Áruminta vagy térítés nélküli átadás
Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
