Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató társaság zöldmezős beruházásként ipari parkban új telephelyet létesít. Az épületek újak, a meglévő gépeket a régi telephelyről telepítették át. Azóta a termelés az új üzemcsarnokban folyik. Mely időponttól lehet az épületeket aktiválni, ha a tényleges használatbavétel időpontja augusztus 1., a használatbavételi engedély keltezése szeptember 27-e, a helyszíni szemle időpontja pedig július 14-e? (A helyszíni szemlén megállapították, hogy az építmény rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.)
Részlet a válaszából: […] ...nem lehetett terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az ezen időszak alatt az épületek üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségekkel az épületek bekerülési értékét kell növelni.Mivel az új épületekbe a meglévő gépeket telepítették át,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A zöldmezős beruházáshoz állami támogatást kapunk. A támogatást még az aktiválás évében, de az aktiválást követően folyósítják. Milyen időponttól elszámolt értékcsökkenési leírást lehet a támogatással szemben elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kell megszüntetni, amikor a fejlesztés során megvalósított eszköz(ök) értékét, illetve azok bekerülési értékének arányos részét költségként, ráfordításként (jellemzően terv szerinti értékcsökkenési leírásként) elszámolják. Célszerű az időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatások

Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] ...módon történő továbbhárításához bizonyára hozzájárultak. Meg kell itt jegyezni, a számviteli elszámolásokban az áramdíjat anyagköltségként kell elszámolni. Ebből következően, számviteli szempontból a mért áram mennyisége akár "anyagértékesítés"-ként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem ad információt több lényeges, az elszámolást befolyásoló körülményre.A kft. felújította a bérbe vett üzletházat. A felújítás költségeit az önkormányzattal meg akarta téríttetni (a költségek elismertetése 10 éves vitát, peres eljárást eredményezett). A kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Részvény értékesítése névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. A vagyonnövekményből (tőketartalék, eredménytartalék) is részvényt nevesítettünk. Rt.-nk nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná, a jelenlegi reális 20%-os áron. A 20% – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Szja tekintetében milyen kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20%-áért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket és a járulékos költséget a magánszemélyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évben értékcsökkenési leírásként elszámolandó üzleti vagy cégértékre. (Vitatható a vételár, ha az üzleti vagy cégérték költségkénti elszámolása a befektető cégnél veszteséget eredményez, illetve a más tevékenység során elért nyereséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Lakáscélú támogatás a társaságiadó-alapnál

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a munkáltató a munkavállalónak lakásvásárás, -építés céljára adómentesen nyújthat vissza nem térítendő támogatást. 2004. évben ez a juttatás a Tao-tv. 3. számú melléklete alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...3. pontja alapján a munkavállalónak lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül. Így annak a Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja alapján személyi jellegű egyéb kifizetésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért az Szt. ad arra lehetőséget, hogy a társaság behajthatatlannak minősítse azt a követelést, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Közösségen belüli beszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft.-ben hogyan könyveljük a Közösségen belüli beszerzés áfáját? Az adóhatóságnak ilyen címen befizetett áfát az adóbevallás 14. sorában is szerepeltetni kell.
Részlet a válaszából: […] ...áfát meghatározni. (Az áfa alapja általában nem azonos a számla alapján a számviteli nyilvántartásokban beszerzési értékként, költségként elszámolt forintösszeggel!)Az Áfa-tv. 32. §-a alapján a kettős könyvvitelt vezető adóalanyt megilleti az a jog, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Elhatárolt jutalom, prémium kifizetése

Kérdés: Az rt. 2001-ben kiemelkedő gazdasági évet zárt. A jó munka elismeréseként – az igazgatóság és a közgyűlés döntése alapján – prémiumot és jutalmat könyvelt. A prémium nevesítve volt, a feladatot meghatározták és azt teljesítették. A jutalmat nem nevesítették. A prémium 42 százalékát 2002-ben kifizették, a ki nem fizetett összeg a jutalommal a passzív időbeli elhatárolás számlán van. Meddig szerepelhet a ki nem fizetett összeg a passzív időbeli elhatárolások között? Esetleg önellenőrzéssel már meg kellett volna szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...az összemérés számviteli alapelv érvényesülése az eredmény megállapítása során. Az adott esetben a tárgyidőszakra (2001. évre) költségként elszámolt, az eredményhez, a tárgyévi eredmény eléréséhez kapcsolódó, a mérlegfordulónap után megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
359
360
361
445