1958 cikk rendezése:
1431. cikk / 1958 Késve kapott számla könyvelése
Kérdés: Ügyfelünk újrakönyvelési megbízást adott cégünk részére, kérte, hogy a cégét 2006. január 1-jétől könyveljük újra. Ezen feladat ellátása során megállapítottuk, hogy a kifizetett szállítói számlák közül az egyik számla hiányzik. A szállító 2007. 12. 08-i kiállítási dátummal, az eredeti, 2006. áprilisi teljesítési időponttal adta át a számlát. Melyik elszámolási időszakban kell szerepeltetni a számlát? Elkésett számlaként most, vagy az eredeti teljesítési időponttal, vagy választhatunk e két lehetőség közül?
1432. cikk / 1958 Importáfa kontírozása
Kérdés: Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 – K 4652, T 4661 – K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?
1433. cikk / 1958 Bizonylatok megőrzése
Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
1434. cikk / 1958 Tőkekivonáshoz kapcsolódó tőke- és eredménytartalék
Kérdés: A címben szereplő témára a Számviteli Levelek 165. számában a 3446. kérdésre adtak választ. Ehhez kapcsolódóan kérdezem: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a tőketartalékot és az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni, azt az egyszemélyes kft.-ben hagyja. Döntését az egyik szakmai lapban közöltekre alapozza. E szerint a tulajdonosok egyhangúlag úgy is dönthetnek, hogy a leszállítás során az ahhoz kapcsolódó arányos jegyzett tőkén felüli tőketartalékot nem vonják ki, hanem azt a társaságban hagyják. Ez sem a tulajdonosok, sem pedig a hitelezők érdekeit nem sérti. A kérdésemet megalapozó tényállás a következő: Az önkormányzat 1990-ben a korlátozottan forgalomképes közmű vagyonát a ma már egyszemélyes kft.-jébe tőketartalékként vitte be. Ezt az ÁSZ a 2003. és 2005. években megkifogásolta. A jogellenes állapotot az önkormányzat meg kívánta szüntetni, és több minisztérium egyeztetett álláspontja alapján a tőketartalékban lévő közművagyon értékével a jegyzett tőkét megemelte, majd ezt követően a tőke leszállításáról hozott határozatot. A határozat tartalmazta, hogy a jegyzett tőkében szereplő közművagyont milyen összegben vonja ki a jegyzett tőkéből, és azt, hogy a tőke- és eredménytartalékot nem kívánja arányosan csökkenteni. Az önkormányzat célja az eredeti vagyoni állapot helyreállítása volt. A meghatározott összegű jegyzett tőke leszállítását a cégközlönyben meghirdették, a cégbíróság bejegyezte. Ezen tényállás mellett hogyan lehet megfelelnie a bevezetőben említett kérdésre adott válasznak?
1435. cikk / 1958 Határidős leszállítási vagy elszámolási ügylet
Kérdés: A társaság határidős devizaügyleteket köt: előre rögzített árfolyamon deviza vétele vagy eladása egy jövőbeni időpontban. Az ügylet megkötésének időpontjában nem ismert, hogy az ügylet leszállítási vagy elszámolási ügylet lesz, ez a társaság döntésétől függ, amelyet a jövőbeni értéknap előtt bármikor megtehet. Elszámolási határidős ügyletek esetén a számviteli törvény meghatározza az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatokat, leszállítási ügyletek esetén az ügylet zárásáig nincs számviteli feladat. Ha a társaság a mérlegkészítés időpontja után úgy határoz, hogy az ügylet elszámolási, kell-e önellenőrzéssel módosítani a tárgyévi beszámolót az időarányos nyereség vagy veszteség elszámolása miatt?
1436. cikk / 1958 Szövetkezeti üzletrész helyett átalakított befektetői részjegy
Kérdés: Szövetkezetünk a 2006. évi X. törvény 98. és 99. §-a előírásainak eleget tett. Ennek alapján a 101. § (1) bekezdésének megfelelő állapot alakult ki. 2007. április 30-án szövetkezetünknél 21 millió forint névértékű üzletrész maradt, amellyel kapcsolatosan a tulajdonosok nem éltek a felajánlott lehetőséggel. Az üzletrészek árfolyamának a súlyozott számtani átlaga 11%, amit a közgyűlés jóváhagyott. Ennek alapján 2007. május 1-jén 2,3 millió forint értékű átalakított befektetői részjegye lett a tulajdonosoknak a szövetkezetnél. Hogyan történjen az üzletrész névértéke és az átalakított befektetői részjegy értéke közötti különbözet elszámolása?
1437. cikk / 1958 Épületfelújítás egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
1438. cikk / 1958 Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal
Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
1439. cikk / 1958 Törzstőkeleszállítása tőkekivonással
Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
1440. cikk / 1958 Pénztárforgalom áfakulcsonként
Kérdés: A kereskedelmi egységek pénztárhelyenként naponta zárnak, a pénztárgépből kinyomtatják a pénztárhely összesített adatait, nyitó és záró pénzkészletet, ami a pénztáros elszámoltatását biztosítja, valamint a napi bevétel áfakulcsonkénti kimutatásának dokumentuma. A naponta lekért ellenőrző szalagok végösszegeit áfakulcsok szerinti bontásban naponta kell-e rögzíteni a számvitelben? A kérdés azért merült fel, mert a társaságok eltérő gyakorlatot követnek. Szükséges-e a napi összesítő tételes rögzítése? Ugyanis a napi adatokkal megegyező tartalommal lekérhető a pénztárhelyenkénti havi összesítő, amelyet a napi tételes rögzítés ellenőrzésére használnak. A 2-3 pénztárhellyel működő kereskedelmi egységeknél általában nincs közvetlen kapcsolat a pénztárhelyek és a főkönyvi könyvelés között, ezért különböző gyűjtéseket alkalmaznak.
