Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés: Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...hozzákapcsolható tételek együttes összege;– az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni;– a beruházás, a felújítás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Csomagban vásárolt követelések

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás "bizonytalan" követeléseket vásárol csomagokban. A társaság könyveiben a vásárolt követelések vételára (az engedményezés ellenértéke), ügyfelekkel szembeni követelésként, a 0-s számlaosztályban pedig a teljes vásárolt követelés hátralévő, még nem törlesztett összege tőke, kamat megbontásban szerepel. A vásárolt követelés vételára csomagonként szerepelhet-e egy összegben a könyvekben, vagy pedig a csomagban szereplő ügyleteket egyedileg kell kimutatni? Melyik eljárás a helyes? Milyen törvényi előírásoknak nem felel meg a nem szabályos eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...értékelés számviteli alapelvet az Szt. 16. §-ának (1) bekezdése rögzíti, mely szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Az egyedi értékelés elve az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Közhasznú civilszervezet ajándékba kapott eszköze

Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolások során a számviteli törvény és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet elő­írásai szerint kell eljárni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Befektetés értékelése euróra áttérés kapcsán

Kérdés: A részesedést tulajdonló zrt. kb. 15 éve vásárolta részesedését, amelyet forintban fizetett ki. Időközben jegyzett tőkét is emelt, amelyet szintén forintban teljesített, így befektetését a kettő együttes összegében tartja nyilván. Eddig értékvesztést nem kellett elszámolni. A tulajdonolt társaság 2009-ben áttért az euróban történő könyvvezetésre. Úgy gondolom, ennek alapján nem tekinthető a részesedés devizás befektetésnek, és nem kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés. Csak értékvesztést kell elszámolni, ha a saját tőke tartósan a jegyzett tőke alá csökken?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy sajnos rosszul gondolja.Az Szt. 20. §-ának (4) bekezdése alapján a vállalkozó euróban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, és a létesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Társasházi közös tulajdon

Kérdés: Társasház esetében a közös tulajdonú épületrészeket, berendezéseket, helyiségeket be kell-e venni a társasház tárgyieszköz-leltárába az elszámolás és a mérleg elkészítéséhez? Szerintünk a társasháznak, mint jogalanynak a tulajdonában nincs és nem is lehet ingatlan, tehát az említett épület­elemek tulajdonosai a külön tulajdonú ingatlantulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában, így azok nem szerepelhetnek a könyvekben.
Részlet a válaszából: […] ...van, ami érdemileg eltér a vállalkozásokra vonatkozó szabályoktól. Azonban a társasházak is az Szt. hatálya alá tartoznak, sajátos könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüket a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet írja elő. Ebben a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Áttérés katára (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó, Eva-tv. szerint adózó bt. 2013. 01. 01-től átjelentkezett a Kata-tv. hatálya alá. Az evás időszakban nem keletkezett eredménytartaléka. Az evás időszak előtti eredménytartalékát a 16%-os osztalékadót kiváltó adóval 3 év alatt fizet meg. A 2012. évi mérlegben szerepeltetni kell-e az evás időszak előtti eredménytartalékot, vagy elő kell írni osztalékkifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...katát választó bt. csak 2013. 01. 01-től nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Ezt az időpontot követően nem terheli a könyvvezetési kötelezettség, nem kötelező (?) az eszközöket, a kötelezettségeket elkülönítetten kimutatni, főszabályként csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

Kérdés: Az Szt. 43. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatához kapcsolódik a kérdés. A fióktelep működése folyamatosan veszteséges volt, ezért a külföldi vállalkozás minden évben kölcsönt nyújtott euróban, amelyre kamatot számítottak fel 2012. második félévéig. A fióktelep a kapott kölcsönt és annak kamatát rövid lejáratú kötelezettségként tartotta nyilván, azok kiegyenlítése éven belül és az után sem történt meg. A könyvvezetés forintban történik, az év végi értékelés során az árfolyam-különbözetet jellegének megfelelően számoljuk el. A fióktelepnek nincs nyitott követelése a külföldi vállalkozással szemben. A hivatkozott rendelkezés értelmében a rövid lejáratú kötelezettségként nyilvántartott éven túli kötelezettséget el kell számolni év végén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem kell elszámolni!Az Szt. 43. §-ának (3) bekezdése valójában azt szabályozza, amikor a fióktelepet érintő ügyletek (követelések, kötelezettségek) pénzügyi rendezés nélkül, gyakorlatilag beszámítással rendeződnek. Mivel ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Könyvvezetés euróban, áttérés előtti osztalék kifizetése

Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál a következetesség számviteli alapelvet kell meghatározónak tekinteni. Ebből viszont az következik, a számviteli politikában szabályozni kell, hogy a forintban meghatározott, a könyvekben euróban kimutatott osztalékot forintban vagy euróban kívánják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Kedvezmény a szociális hozzájárulási adónál

Kérdés: Hogyan kell kezelni a szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel csökkentett összegét, ha az a 08-as bevallásban mínusz előjellel szerepel? Konkrétan a bérszámfejtéskori kontírozási tételek érdekelnek. Fordítottan könyveltem eddig, de talán ez nem helyes (T 4731 – K 561).
Részlet a válaszából: […] ...napjaellenőrizhető. Az Szt. hatálya alá tartozó kifizető ezen nyilvántartási kötelezettségét – a törvény szerint – a könyvvezetés megfelelő részletezésével teljesíti.Az előbbieknek megfelelő nyilvántartási kötelezettséget célszerű a "463-8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Vízitársulat megszűnése

Kérdés: Korábban alapított víziközmű-társulatot szeretnénk megszüntetni, mivel nem tudta a szennyvízcsatornázáshoz az anyagi forrást önerőből, illetve pályázati úton megszerezni. Kérem tájékoztatásukat az ezzel kapcsolatos adózási és számviteli feladatokról, illetve az egyéb szükséges adminisztrációs teendőkről!
Részlet a válaszából: […] ...szervezetté minősíthető gazdálkodó szervezet, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik, sajátos beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeit a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályozza.A hivatkozott törvény alapján a társulat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
1
12
13
14
26