288 cikk rendezése:
161. cikk / 288 Vagyonmérleget érintő hiba korrigálása
Kérdés: Az "A" továbbműködő társaságból kivált a "B" társaság. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. Az átalakulás napjára elkészített vagyonmérlegeket a cégbíróságnál letétbe helyezték. Az "A" és "B" társaság néhány hónap elteltével feltárta, hogy az elkészült, a közzétett végleges vagyonmérlegek jelentősnek minősülő számviteli hibát tartalmaznak, amely abból adódik, hogy annak az időszaknak a nyitó adatai voltak hibásak, amelyre vonatkozóan a végleges vagyonmérlegek elkészültek. Hogyan kell a hibás vagyonmérlegeket kijavítani az "A", illetve a "B" társaság esetében? Milyen könyvelési tételekkel? Milyen hatóságokat és milyen formában kell tájékoztatni a feltárt jelentős hibáról? Milyen egyéb teendője van még a társaságnak?
162. cikk / 288 Átalakulás kiválással
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
163. cikk / 288 Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése
Kérdés: Egy 90%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság könyvvizsgálója vagyok. A tulajdonosok elhatározták a közhasznú társaság jogutód nélküli megszüntetését, és így 2008. augusztus 1-jétől a közhasznú társaság végelszámolás alatt áll. A jogutód nélküli megszüntetéssel egy időben az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságot hozott létre, amely többek között folytatja a megszűnő közhasznú társaság közcélú feladatait is, és közhasznú besorolást kapott. A megszűnéskor a közhasznú társaság tulajdonosai döntöttek, hogy a megszűnő közhasznú társaság vagyonát – az alapító okiratban foglaltak szerint – az újonnan létrejövő nonprofit gazdasági társaságnak kell átadni. A végelszámolás befejezésére 2009. június 30-a után kerül sor. A működő közhasznú társaság a működése során kedvezményezett bevétele révén adózatlan eredménytartalékot halmozott fel. Gondot okoz számomra, hogy ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a jogutód nélküli megszűnés esetére előírt, és a tag részére történő vagyon kiadásakor az adózott saját tőkét meghaladó részre vonatkozó adóalap-növelést, illetve a vagyonkiadást, mert – a Tao-tv. 13. §-a 2009. június 30-ával megszűnik; – Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja is a tag részére történő vagyonkiadásról beszél; – ellentmondást érzek abban, hogy a végelszámolás során a maradék vagyon esetében a tagokkal kell elszámolni, de maradék vagyon azért nem keletkezik, mert a tagok ezt a végelszámolás alatt akár a vagyonfelosztási javaslatban átadják a nonprofit gazdasági társaságnak. Az előbbieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy nem kell a megszűnéskor az adóalapot növelni, hanem az új nonprofit gazdasági társaságnál kell ezt nyilvántartásba venni, illetve a végelszámolás alatt a maradék vagyont nem lehet az új nonprofit gazdasági társaságnak átadni.
164. cikk / 288 Telefonszolgáltatás mint közvetített szolgáltatás
Kérdés: Szállodai szolgáltatást nyújtunk. Járulékos szolgáltatásként telefon-, fax-, internetszolgáltatást biztosítunk vendégeink részére, többek között. Ezeket közvetített szolgáltatásként számlázzuk ki. Könyvvizsgálónk azonban ezt megkifogásolta azzal, hogy a tevékenységi körünkben nem szerepelt ilyen szolgáltatás. Szerintünk, mivel mi nem végezhetünk telefonszolgáltatást, attól az még lehet közvetített szolgáltatás. Kinek van igaza?
165. cikk / 288 Szállításra átvett áru hiánya miatti felelősség
Kérdés: Húsfeldolgozó cég vagyunk, disztribútor céggel szállíttatjuk az árut a vevőhöz. A szállító cég raktározza is az árut saját raktárában. Nemrégen leltároztak, és megállapították, hogy több termékből hiányuk van. Könyvvizsgálónk szerint áfás számlát kell kibocsátanunk, a szerződés erre vonatkozó pontjának értelmezése szerint. A szállító cég szerint kártérítés. A szerződés idevonatkozó része szerint: "A vállalkozó teljes anyagi felelősséggel tartozik az árunak saját raktárában történő átvételétől a vevők részére történő igazolt átadásáig. .... Teljes felelősséggel tartozik az áru elvesztése, megsemmisülése ... miatt a megrendelőt ért minden kárért...".
166. cikk / 288 Eseti munkavégzés költségtérítése
Kérdés: Tag vagyok egy gazdasági társaságban. Rendszeres jövedelemben nem részesülök. Évek óta havonta elszámolok a társasággal hivatalos célú gépkocsihasználatot a saját tulajdonomban lévő személygépkocsi után. Idáig útnyilvántartás alapján minden hónapban kifizették a hivatalos gépkocsi-használatot. A társaság könyvvizsgálója szerint a kiküldetési rendelvény nélkül elszámolt saját gépkocsihasználat után a magánszemélynek kell a cégautóadót megfizetnie, ha a kifizető őt erről írásban tájékoztatta. A jövőben sima útnyilvántartás alapján már nem számolható el hivatalos gépkocsihasználat? A kiküldetési rendelvénynek mit kell tartalmaznia? Hogyan kell bizonylatolni a megtett km-eket, a gépkocsihasználatot, hogy cégautóadót és egyéb járulékterheket ne kelljen fizetni?
167. cikk / 288 Nonprofit kft. 2009. évi beszámolója
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 224/2000. Korm. rendelet előírásait arra a közhasznú társaságra, amely a 2009. évben társasági szerződése módosításával nonprofit kft.-ként működik tovább? A nonprofit gazdasági társaság ugyanis az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint vállalkozó, és mint ilyenre nem terjed ki a Korm. rendelet hatálya.
168. cikk / 288 Előtársasági beszámoló 2007-ben
Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2007. 09. 05-én alakult, a cégbíróság 2007. 09. 27-én bejegyezte. Az alapító a törzstőke összegét csak 2007 novemberében utalta át. Az előtársasági időszakban a cég semmiféle eszközt és készletet nem vásárolt, pénzeszköze sem volt. A könyvelő szerint így az előtársasági időszak mérlegfőösszege nulla. A bejegyzett könyvvizsgáló megítélése szerint az előtársasági beszámoló így nem helyes, a 2007. 09. 27-én bejegyzett, de még be nem fizetett törzstőke összegét a követelések és a kötelezettségek között is szerepeltetni kell, és bejegyzéskor könyvelendő: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K Jegyzett tőke. A könyvelő viszont úgy gondolta, hogy az alapítás miatt nem keletkezik könyvelési tétel, csak a bejegyzéskor. Végül a könyvvizsgáló véleményének megfelelő beszámoló lett elfogadva. Helyesen járt el a társaság?
169. cikk / 288 Evás betéti társaság megszűnése
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. megszűnésekor az Szt. szerinti nyitó mérlegében kell-e pénztári pénzkészletet kimutatni? Ha igen, hogyan határozható meg? Ha nem, akkor gyakorlatilag a saját tőke nyilvánvalóan kevesebb, és így végső soron a felosztható vagyon (feltételezve, hogy ilyen összetételű vagyon kerül felosztásra) és ezáltal az adófizetési kötelezettség is. Jól gondolom?
170. cikk / 288 Beszámoló összeállításának a díja
Kérdés: A 2008. évi beszámoló összeállításának díját a számlát kiállítónál el kell-e határolni 2008. évre, vagy az a 2009. évi árbevétel része?
