Bevétel az evánál

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében a végrehajtást kérőtől kapott előleget az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján nem bevételként tartjuk nyilván, mivel ezen összeget fő szabályként a 14/1994. IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az adós köteles viselni. Ezen összeg a végrehajtónál kötelezettség, a megelőlegezett összeg a végrehajtáskérőnek visszajár. Ha az adós nem tud fizetni, akkor a végrehajtási eljárás lejártakor válik evás bevétellé az átvételi elismervényen átvett pénzösszeg. Helyesen járunk-e el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint nem minősül bevételnek az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása).Ebből következően a végrehajtást kérőtől kapott előleg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eltekinthet. Ez esetben különmegállapodásban lemond a kölcsönköveteléséről, amelyet a kft.-nél a taggal szembeni, a tagi kölcsön miatti kötelezettség elengedéseként kell könyvelni (T 4492, 4792 – K 9893) a rendkívüli bevételek között. Az így elszámolt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A kft. anyavállalata a veszteség miatti sajáttőke-negatívumot pótbefizetéssel rendezte. A kft. az akkori előírások szerint a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba tette, majd átvezette a lekötött tartalékba. Ma már a társaság nyereséges. A társaságnak az osztalékfizetés előtt vissza kell-e fizetnie a pótbefizetés összegét? Szükséges-e ehhez a tulajdonos konkrét határozata? Van-e jelentősége annak, hogy időközben tulajdonosváltás történt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni. Ez az előírás nem lehetőségként, hanem kötelezettségként fogalmazza meg a visszafizetést.Az előbbiekből következően, amennyiben a társaság tartósan nyereséges, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(1) bekezdése szerint: a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Ez az előírás az egyszemélyes kft.-re is érvényes.A Gt. előírásából két...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell szerepeltetni.Az üzleti év mérlegfordulójának megválasztásával, illetve változtatásával kapcsolatban az Art. ír elő bejelentési kötelezettséget. E szerint, ha az adózó az adókötelezettsége keletkezésétől naptári évtől eltérő üzleti évet kíván választani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély és a kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Évek óta nem tudom eldönteni, hogy bejelentsem-e cégünket mint kapcsolt vállalkozást. A cég egy bt., amelyben 50-50 százalékban férj és feleség a tag. Gondom abból van, hogy nem értem a fogalom célját, értelmét, illetve hogy milyen információhoz jut a bejelentéssel az adóhatóság.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vásárol valamit a bt.-től, igénybe veszi a szolgáltatását –, akkor vizsgálandó, hogy ez szokásos piaci áron történt-e. Bejelentési kötelezettség egyébként az Art. 23. §-ának (4) bekezdése alapján akkor áll fenn (azt követő 15 napon belül), ha a felek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész részletekben történő értékesítése

Kérdés: A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adó mértéke 2004-ben 20 százalék, a 2005. évtől kezdődően pedig 25 százalék. A kifizető által kifizetett árfolyamnyereség adókötelezettségét a kifizetés napján kell megállapítani, a levont adót pedig az Art. előírása szerint kell a kifizetőnek megfizetnie. Ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön kiegyenlítése tárgyi eszközzel

Kérdés: Hogyan és milyen értéken könyvelendő a tagi kölcsön tárgyi eszközzel történő kiegyenlítése?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lejárt követelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A kft.-nél a tagi kölcsönnek megfelelő összegben kötelezettséget mutat ki a taggal szemben. Ezen kötelezettségébe (tartozásába) beszámíthatja követelését, természetesen akkor, ha van...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A válasz röviden az, hogy nincs lehetőség.A járulékelőleg-fizetési kötelezettséget a KTIA-tv. 5. §-a szabályozza. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– nem minősíthető a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja alapján kedvezményezett átalakulásnak. Így a magánszemélynél az szja-fizetési kötelezettség közvetlenül nem kapcsolódik az átalakuláshoz. (Lásd az 1950. kérdésre adott választ!)Az átalakuló társaságban is és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
394
395
396
…
483