4735 talált cikk a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Ha egy dolgozónak több céggel szemben van hosszú távon tartozása, azt hogyan írjuk elő?

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó cégünk belföldi és külföldi tankolásairól kéthetenként gyűjtőszámlát kap az egyes szolgáltatóktól. A DKV a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel, euróra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő az egyes számlákon nem szerepel, csak az egyes tankolások dátuma. Az OMV és a SHELL a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő nem szerepel az egyes számlákon, csak az egyes tankolások dátuma. A Mol a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő szerepel az egyes számlákon, a magyarországi számla esetén a folyamatos teljesítés szabályai szerint, a külföldi számlák esetén, a számlán feltüntetett teljesítési idő, vagy a számlázási időszak utolsó napja, vagy időben a legutolsó tankolás időpontja. Az említett szolgáltatók esetén mikori teljesítési idővel (kivéve a Mol, amely a számlán feltünteti azt), milyen devizanemben könyveljük a kötelezettségeinket, külföldi deviza esetén milyen árfolyamon kell a kötelezettséget forintosítani?

Kérdés: Az online számlázás kiterjesztésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy Önök elképzelhetőnek tartják-e, hogy a belföldi értékesítés áfasorai a bevallásban eltérnek a kiállított számlák értékétől, természetesen az önrevíziós eseteket kivéve? Konkrétan olyan esetekre gondolok, amikor a saját termelésben előállított terméket fesztiválon, egyéb reprezentációs eseményen kóstoltatjuk, vagy vendégül látunk szakújságírókat, partnereket, akiknek bemutatjuk az új vagy már ismert termékeinket. Ezeket a termékeket, mint reprezentációhoz felhasználtakat, úgynevezett belső számviteli bizonylattal írjuk ki a készletről, és vegyes tétellel számoljuk el a piaci ár utáni áfaértéket. Másik eset lehet, amikor a korábban vásárolt termék áfáját visszaigényeltük, de később reprezentációra kerül felhasználásra. Ebben az esetben se kerül kiállításra számla, de az áfát felszámítjuk és megfizetjük.

Kérdés: Ügyfelünk tulajdonosa egy leányvállalatnak, amelyből egy másik társaság ("K" Zrt.) kiválik. A leányvállalat kiváláshoz előkészített végleges vagyonmérlegében az ügyfelünkre jutó saját tőke értéke jelentősen meghaladja a leányvállalatban lévő részesedés könyv szerinti értékét. A leányvállalat a számviteli törvény szerint megszűnt társaságnak minősül?

Kérdés: Tények: egy partnerünkkel megbízási szerződés jött létre marketingfeladatok elvégzésére. A munkára 50% előleg lett kifizetve, amelynek beérkezését a partner előlegszámla kiállításával elismerte. A partner hibásan teljesített, emiatt pert kezdeményeztünk, amelynek tárgya nem a hibás teljesítés, hanem késedelmikötbér-követelés. A partner felé egyezségi ajánlatot tettünk, és kértük a megbízási díj 50%-ra mérséklését, ami a fizetett előleg összegével egyező. Ezt a közreműködő nem fogadta el, ezért egyezségi ajánlatunk érvényét vesztette. A partner viszont keresetében az előlegen felüli, további 50%-ra perel bennünket. A per folyamatban van, és ügyvédünk szerint valószínűtlen, hogy bármelyik fél keresete megállja a helyét. Előlegre vonatkozó egyenlegközlőnket a partner azzal a válasszal küldte vissza, hogy nem ismeri el az előleget, mert nem ő tartozik az előleggel, hanem mi a szerződéses összeg második 50%-ával. Felmerült, hogy mivel a partner nem ismerte el az előleget, fedezetként az előleggel megegyező összegű céltartalékot kötelező képezni. Helyes-e ez az álláspont?

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?

Kérdés: Nagyberuházáshoz nyertünk el fejlesztési támogatást, amit az általános szabályok szerint időbeli elhatárolásba kell tenni, és értékcsökkenés-arányosan kell bevételként elszámolni. Hogyan kell elszámolni, ha ebből a támogatásból fedezzük a beruházás megkezdéséhez szükséges telekvásárlást is? A telket külön tervezzük aktiválni, de mivel értékcsökkenési leírása nincs, mi a helyes eljárás ilyenkor?

Kérdés: A kft. a jegyzett tőke összegét 3 millió forintra kívánja leszállítani tőkekivonással. A tőkeleszállítás során az eredménytartalék arányos részét is kivonják a tulajdonosok. A tőkeleszállítást a cégbírósági bejegyzés dátumával könyveljük, az eredménytartalék csökkenését is. Kötelezettségként mindkettőt előírjuk a tagok felé. Van-e törvényi előírás arra, hogy ezek kifizetése a tagok felé mikor történjen? Az eredménytartalékból történő kivonás adófizetési kötelezettségét milyen dátummal kell előírni?

Kérdés: A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?

Kérdés: Kérem segítségüket az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához az alábbi esetben: "A" vállalkozásnak van egy 11%-os részesedése a "B" vállalkozásban, melynek van egy "C" vállalkozásban lévő 50%-os üzletrésze. A létszámadatok 2017-2018 átlagában: "A" vállalkozás 102 fő, "B" vállalkozás 10 fő, "C" vállalkozás 8 fő. A mérlegfőösszeg és az éves árbevétel a három vállalkozás együttes adatának 100%-át figyelembe véve sem éri el a kisvállalati kategória felső határát. A létszámadatok ismeretében "C" vállalkozás 2019. január 1. napjától innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozik-e?