Le nem járt követelés faktorálása

Kérdés: Ügyfelem a le nem járt vevőköveteléseit faktorcég közbeiktatásával kezeli. A faktor a megkapott számlamásolat alapján először a követelés 80 százalékát utalja át. Kérem, hogy egy konkrét példán keresztül szíveskedjenek a könyvelés menetét leírni! Szeretném, ha a tényleges, még ki nem fizetett számlákat saját könyvelésünkben tételesen lehetne látni.
Részlet a válaszából: […] A le nem járt követeléseknek a faktorcég közbeiktatásával -a kérdésben leírt módon – való kezelése nem tekinthető valójában faktorálásnak,azaz a követelésnek a Ptk. 328-330. §-aiban foglaltak szerintiengedményezésnek. A faktorcég – a számlamásolat ellenében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: A kft. követelése 5 millió forint a zrt.-vel szemben. A kft.-nek a zrt. már öt éve tartozik. A zrt. felszámolási eljárás alatt áll. A kft.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha elengedi 5 millió forintos követelését abban az esetben, ha a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősítette? A zrt.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha a kft. elengedi 5 millió forintos követelését úgy, hogy a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha azt behajthatatlannak minősítette?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy a zrt. felszámolója ahitelező (az adott esetben a kft.) követelését nem jogosult minősíteni. Afelszámolónak arra vonatkozóan kell írásbeli igazolást adni, hogy az adotthitelező (a kft.) követelésére a felszámolás alatt lévő cégnél (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Végelszámolás, követelés esetén

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
Részlet a válaszából: […] A kérdés leglényegesebb elemeire tudunk – terjedelmi okokból– csak válaszolni. Éppen ezért a végelszámolás megkezdése előtt javasoljukáttanulmányozni a 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VII. fejezetét(ez tartalmazza a végelszámolásra vonatkozó jogi előírásokat),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Kártérítés könyvelése

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésünk az, miért mutat ki kártérítésmiatti követelést a cég? Az Szt. alapján csak a bíróság által jogerősenmegítélt kártérítési követelést lehet követelésként a könyvekben kimutatni. Hailyen kártérítés-követelésről van szó, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Visszavonhatatlan garancia

Kérdés: Társaságunk jótállási kötelezettségek fejében visszavonhatatlan bankgaranciát vállal a kedvezményezettel szemben. Nem vagyok biztos a könyvelési tételben.
Részlet a válaszából: […] Ha a visszavonhatatlan garancia olyan visszavonhatatlankötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de a szerződés teljesítésemég nem történt meg (pénzügyi rendezés még nem volt), ezért mérlegtételként nemszerepeltethető, akkor – mint biztos (jövőbeni)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Ügyvédi iroda szétválása

Kérdés: Melyek egy ügyvédi iroda jogutóddal történő szétválásának adózási feladatai? Milyen bevallási kötelezettségek kapcsolódnak a szétváláshoz?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 77. §-ának(1) bekezdése szerint az ügyvédi iroda taggyűlése dönthet az irodajogutódlással (különválás, kiválás) történő megszűnéséről. Az Ütv. 77. §-ának(6) bekezdése rendelkezik arról is, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: A vevőtartozások között kimutatott 3 éves tartozásra a társaság 50%-ban értékvesztést számolt el. A társaság követelése behajtására minden lehetőséget igénybe vett. A felszámoló hosszas keresés után, késedelmesen a következőket válaszolta: "Nincs felszámolási nyitó- és zárómérleg, így a felszámolás körébe bevonható vagyont nem lehet megállapítani. A vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem lesz elegendő. Az eljárás egyszerűsített formában történő befejezését kell a Fővárosi Bíróságon kezdeményezni. A felszámoló 30 napon belül nyújtja be a Fővárosi Bírósághoz a felszámolásról készített zárójelentést." Ez alapján a társaság leírhatja a vevőtartozást? Kell növelni a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott felszámolói válasz ugyan pontosabb,a felszámolás alatt lévő vevő vagyoni helyzetéről egyértelműbb képet adó islehetett volna, arra azonban mindenképpen elegendő, hogy annak alapján akérdező társaság az 50%-ban nyilvántartott követelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Behajthatatlan követelések dokumentuma

Kérdés: Az év végi zárások előkészítésénél a felszámolás alatt álló adósaink (vevőink) felszámolóját levélben megkerestük, hogy behajthatatlansági nyilatkozatot adjanak, ha a cég fizetésképtelen. 2008. február hónapban 3 ilyen behajthatatlansági nyilatkozat is érkezett. 2007. 12. 31-ével behajthatatlan követelésként leírhatom ezeket? 2007. évi társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Vagy csak 2008-ban írhatom le, hogy ne legyen társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 55. §-a alapján a mérlegforduló napján fennállókövetelésekkel kapcsolatosan a vevő, az adós minősítését a mérlegfordulónap ésa mérlegkészítés időpontja között kell elvégezni, jellemzően a mérlegkészítésidőpontjában rendelkezésre álló információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Ki nem egyenlített követelés áfája (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a alapján az értékesítés nettó árbevételekéntkell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évbenértékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint teljesítettszolgáltatások vevő által elismert – áfát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Felszámolási eljárás illetéke

Kérdés: Nem fizető vevőinkkel szemben ügyvédünk elindította a felszámolási eljárást. Az ügyvédtől megkaptuk, hogy milyen összegeket kell átutalnunk: az APEH-hoz felszámolási eljárási illetéket, az IM-hez felszámolás-közzétételi díjat, a Fővárosi Bíróságnak hitelezői nyilvántartásba vételi díjat. Hova kell könyvelni ezeket? Az egyik felszámolási eljárásba bejelentkeztünk, átutaltuk a nyilvántartásba vételi díjat. A felszámolási eljárást megszüntették, a cég kifizette felénk tartozását, és visszautalta a nyilvántartásba vételi díjat is. A visszaérkezett díj egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az APEH-hez átutalt felszámolási eljárási illetéket az egyébszolgáltatások költségei között kell elszámolni. Az IM-hez a felszámolásközzétételi díjaként fizetett összeget pedig az igénybe vett szolgáltatásokköltségei között kell kimutatni. Ha ezen összegeket –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.
1
3
4
5
6