62 talált cikk a követelés (behajthatatlan) kifejezésre

Kérdés: A vevőtartozások között kimutatott 3 éves tartozásra a társaság 50%-ban értékvesztést számolt el. A társaság követelése behajtására minden lehetőséget igénybe vett. A felszámoló hosszas keresés után, késedelmesen a következőket válaszolta: "Nincs felszámolási nyitó- és zárómérleg, így a felszámolás körébe bevonható vagyont nem lehet megállapítani. A vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem lesz elegendő. Az eljárás egyszerűsített formában történő befejezését kell a Fővárosi Bíróságon kezdeményezni. A felszámoló 30 napon belül nyújtja be a Fővárosi Bírósághoz a felszámolásról készített zárójelentést." Ez alapján a társaság leírhatja a vevőtartozást? Kell növelni a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Az év végi zárások előkészítésénél a felszámolás alatt álló adósaink (vevőink) felszámolóját levélben megkerestük, hogy behajthatatlansági nyilatkozatot adjanak, ha a cég fizetésképtelen. 2008. február hónapban 3 ilyen behajthatatlansági nyilatkozat is érkezett. 2007. 12. 31-ével behajthatatlan követelésként leírhatom ezeket? 2007. évi társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Vagy csak 2008-ban írhatom le, hogy ne legyen társaságiadó-alapot növelő tétel?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?

Kérdés: Nem fizető vevőinkkel szemben ügyvédünk elindította a felszámolási eljárást. Az ügyvédtől megkaptuk, hogy milyen összegeket kell átutalnunk: az APEH-hoz felszámolási eljárási illetéket, az IM-hez felszámolás-közzétételi díjat, a Fővárosi Bíróságnak hitelezői nyilvántartásba vételi díjat. Hova kell könyvelni ezeket? Az egyik felszámolási eljárásba bejelentkeztünk, átutaltuk a nyilvántartásba vételi díjat. A felszámolási eljárást megszüntették, a cég kifizette felénk tartozását, és visszautalta a nyilvántartásba vételi díjat is. A visszaérkezett díj egyéb bevétel?

Kérdés: A belföldi kft. határozott időre, 1998-2003-ra bérbe adta az üzlethelyiséget. A bérlő a szerződés lejárta előtt elhagyta a bérelt helyiséget, 2002-2003. évekre nem fizetett bérleti díjat. A bérbeadó a bérleti díj követelése miatt bírósághoz fordult. A jogerős bírósági ítélet a bérlőnek kedvezett. Ezzel a bérbeadó nem értett egyet, és a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatta, a bérbeadónak adott igazat, és kötelezte a bérlőt 6 millió forint bérleti díj, 2 millió forint kamat megfizetésére, valamint 2004. februártól a kifizetésig számított késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság ítélete 2007 januárjában érkezett meg. A bérlő azóta sem fizetett, sőt felszámolás alá került. Mikor, melyik évre kell elszámolni a megítélt követelést? Különösen a számszerűsített, illetve az idő függvényében változó kamatot?

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!

Kérdés: A kft. "X" vevője felé 10 hónapja fennálló követelése után 2005. évben 50 százalékos értékvesztést számolt el, amellyel növelte a társasági adó alapját. 2006-ban "X"-et felszámolják. "X" a kft. követelését kifizetni nem tudja, erről a kft. a felszámoló értesítését megkapta. Hogyan tudja érvényesíteni a követelés 100 százalékát adóalap csökkentéseként? Könyvelésében csak 50 százalék lesz a behajthatatlanként leírt követelés. Év közben az értékvesztést visszaírni nem lehet. Hogyan tudjuk a már leírt értékvesztést az adóalapnál 2006-ban érvényesíteni?

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás (főtevékenysége faktorálás) "bizonytalan" work out követelést vásárol egy-egy csomagban. A követelés tartalmaz tőke- és kamatkövetelést is, de előfordulhat, hogy ennek bontása külön nem kerül meghatározásra. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a szerződés szerint az adóstól járó még nem törlesztett összeget kamatra és tőkére meg kell bontani? A befolyó vételár tekintetében a "csomag" összességében vagy egyedenként kell vizsgálni a megtérülést? A magánszemély részére elengedett követelést kell-e jelenteni az APEH-nak, ha a vállalkozás a követelést behajthatatlannak minősíti?

Kérdés: Egyéni vállalkozó szolgáltatást végez egy bt. részére. A bt.-t felszámolták. A felszámoló kiadta a hivatalos igazolást, hogy a követelést "behajthatatlan követelésként kezeli". Az egyéni vállalkozó ezt a veszteségét hogyan számolhatja el?