1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?

Kérdés: Az 1796. kérdésre adott válaszukban rögzítik: a cégautóadó megfizetése esetén útnyilvántartást vezetni nem szükséges. Az Szt.-re hivatkozással azt írják, az üzemanyagköltség elszámolásának bizonylata a tényleges felhasználást tartalmazó számla. Az 1962. kérdésre adott válasz arról szól, hogy a vállalkozás érdekében felmerülő költséget minimum útnyilvántartással kell dokumentálnia az evás társaságnak. Az evás vállalkozás nem minősül a cégautóadót megfizetőnek? Ha az egyik válasz elegendőnek tartja a számlát, a másik válasz a számla mellett miért igényli még az útnyilvántartást is? A vállalkozás érdekében felmerülő költség vizsgálata a társaságiadó-törvény kategóriája, amely az evás vállalkozásra nem vonatkozik. Miért van a különbségtétel?

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: "A" cég elmaradt haszon címén – jogerőre emelkedett bírósági határozat alapján – köteles kártérítést fizetni "B" cégnek. Az "A" cég a neki felszámított áfát levonhatja-e, illetve visszaigényelheti-e?

Kérdés: A vállalkozás autóipari alkatrészeket gyárt, amelyeket Németországban értékesít. A termékeket az általunk megrendelt belföldi fuvarozó cég szállítja a vevőhöz. Az uniós csatlakozást megelőzően a fuvarozásról kiállított számlán belföldi és külföldi útszakaszra bontotta a költséget. A csatlakozást követően nem bontja meg, mivel a külföldi útszakaszra is 25 százalékos áfát számít fel. Az Szt. vonatkozó előírásait hogyan tudjuk teljesíteni, mikor járunk el helyesen?

Kérdés: Családi kft. 3000 E Ft törzstőkével. A működéshez nincs szükség a 3000 E Ft-ra. A bankból felveszik a pénzt, a pénztárban megjelenik. Ha meg akarnánk számolni a pénzt, az nincs meg. Valamire elköltötte a család. Ha az APEH ellenőriz, mi a következménye, hogy nincs meg a "saját tőkéjük."

Kérdés: Részvénytársaságunk a vezető állású dolgozók részére – prémiumfeladat kitűzése alapján – minden év végén, a várható eredmény tükrében "prémiumelőleget" fizet. A prémium kiértékelésére és a végső elszámolásra az éves eredmény közgyűlésen történő elfogadása után kerül sor. Az elnök-vezérigazgató prémiumkifizetését a közgyűlés hagyja jóvá. Hogyan kell könyvelni a prémiumelőleget? Mikor számolható el költségként? Mi a teendő, ha a prémiumelőleget vissza kell fizetni?