1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Társaságunk, mint a közbeszerzési eljárások "minősített szállítója", rendszeresen szállít eszközöket a közbeszerzési eljárás alá tartozó intézményeknek. A számlában az eladási ár mellett minden tételnél feltüntetünk egy bizonyos "közbeszerzési díjat", amelyet árbevételként számolunk el. Ezt az összeget azonban tovább kell utalnunk a MeH-nek, mely ezekről a díjakról számlát küld. Hogyan számoljuk el a MeH számlájában lévő közbeszerzési díj összegét?

Kérdés: Fizikai dolgozóink részére munkaruhát adunk. A munkaruhák megfelelnek az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti munkaruházati termékeknek. Az így adott munkaruhát anyagköltségként, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell-e elszámolni? Hasonló a kérdés a jogszabály alapján adott védőital-juttatással kapcsolatosan is.

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?

Kérdés: Amennyiben rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel, de a képesítés megszerzését követő 3 éves gyakorlat hiányában nem regisztráltathatom magamat, könyvelhetek-e és beszámolót készíthetek-e olyan társaságnál akár alkalmazottként, akár vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében, amely könyvvizsgálatra kötelezett, vagy a vállalkozó döntése alapján, amelynél könyvvizsgálat van? Én rendelkezem a törvény által előírt képesítéssel, a könyvvizsgáló pedig a szükséges engedéllyel. Helyesen értelmezem a törvényi előírást?

Kérdés: Két könyvkiadással foglalkozó kft. – megállapodás alapján – közösen folytat könyvkiadási tevékenységet. Az egyik a könyv kiadását bonyolítja le, a másik az értékesítést végzi. Mindkét tevékenységen 50-50 százalékban osztoznak. A könyvkiadással kapcsolatos költségek 50 százalékát mint közvetített szolgáltatást számlázzuk át. Kiadunk azonban olyan könyvet is, amelynek nyomtatása külföldön történik. Ezen költségszámla továbbszámlázásakor fel kell-e az áfát számítani, ha igen, akkor milyen mértékkel?

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?

Kérdés: Mikro- és kisvállalkozások esetében rendszeresen előfordul, hogy nem tartanak taggyűlést az éves beszámoló elfogadására. Milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a könyvvizsgálónak, van-e annak kihatása a következő évi beszámoló záradékára?

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?

Kérdés: A pénztár működésével kapcsolatosan kérdezzük: megfelelő megoldás-e az, ha az ügyvezető folyamatosan és ismétlődően a működéshez szükséges készpénzt előlegként veszi fel, majd elszámol azzal, és csak ezek a tételek kerülnek a pénztárkönyvbe? A könyvelő pedig az elszámolás bizonylatai alapján könyveli a pénztári be- és kifizetéseket tételesen?

Kérdés: A számlázási program minden számlájának kinyomtatására sor kerül, a folyamatosság nyomon követhető. Meg kell őrizni magát a számítógépes programot? Ha igen, hány évig? Amennyiben a gépi számlák példányait egyszerre javítom, például a vevő nevének elírása miatt, megtehetem-e kézzel (dátum, bélyegző, aláírás)? Az Áfa-tv. szerint helyesbítő számlát csak az áfa alapjának vagy összegének változásakor kell készíteni.