K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...termék, és amíg nem ismert a várható eladási ár, és az adott termékre vonatkozó piaci kereslet, addig az aktiválás törvényi követelményei teljesülését sem lehet dokumentálni. Ebből következően a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit sem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...90 százalék.Ha a haszonélvezeti szerződésben nem tudják megfelelően szabályozni, értelmezni a tulajdonjog, illetve a haszonélvezeti jog követelményeit, akkor – konkrét jogszabályi előírás hiányában – valóban beindul az ördögi kör, a tulajdonos nem szavaz meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Lebontott tárgyi eszköz vételének elszámolása

Kérdés: Az eladó cég eddigi üzemi tevékenységét megszüntette. Az üzemi tevékenység végzéséhez használt berendezés egy részét eladja azzal a feltétellel, hogy a berendezést a vevő cég lebontja, és az eladó telephelyéről elszállítja. A számlán tárgyieszköz-értékesítés szerepel. A vevő cég könyvelheti-e az így számlázott beszerzést anyagvásárlásként, ha az elbontott eszközt csak hulladék anyagként tudja hasznosítani?
Részlet a válaszából: […] ...a vevőnél hasznosítani. Úgy véljük, hogy nem járt el helyesen, hiszen nem teljesült a számlával mint bizonylattal szembeni azon követelmény, hogy az a valós gazdasági műveletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...le kell cserélni. Nem a számviteli elszámolást kell a számítógépes programokhoz igazítani, hanem fordítva kell eljárni, a számviteli követelményeket kell a számítógépes szolgáltatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

A kontírozás feltüntetése a bizonylaton

Kérdés: Könyvelési irodánk számítógépes könyvelési rendszert használ. Az Szt. szerint a bizonylaton a kontírozást fel kell tüntetni. Megfelel-e ennek a követelménynek az, ha a kontírozást nem a bizonylaton tüntetjük fel, hanem a könyvelési naplón, amit a teljes könyvelési anyag dokumentálásánál szintén kinyomtatnak?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy a leírt gyakorlat nem felel meg az Szt. követelményeinek.Az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint: a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kelléke... a könyvelés módjára, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatás elszámolható-e oly módon, hogy a beérkezett számlát a 3-as számlaosztályban megnyitott technikai számlán könyveljük a szállítóval szemben, a kibocsátott számlát (továbbszámlázás) pedig a vevővel szemben könyveljük a technikai számlára?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt módon való könyvelése ellentétes az Szt. alapelveivel, tételes előírásaival, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeivel.A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jegyben, illetőleg pénzben meddig adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...adható.Az egyszerűsítés érdekében a jegyek és az utalványok egyszerre is kiadhatók, akár előre, de akár utólag is. Az életszerűség követelménye miatt azonban nem lehet szabályozni, hogy a kiadott jegyeket, utalványokat mikor használják fel.A kétféle juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Költségelszámolás a székhelyre

Kérdés: A Számviteli Levelek 555. kérdésére adott válaszhoz kérem a törvényi hivatkozást. A válasz vonatkozik az egyéni vállalkozóra is?
Részlet a válaszából: […] ...a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak (Szt. 165. §).Számviteli bizonylat minden olyan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Kettős könyvvitel naplófőkönyvvel

Kérdés: Újonnan alakuló bt. kettős könyvvitel vezetésére kötelezett. Naplófőkönyv vezetésével meg lehet-e ezt valósítani?
Részlet a válaszából: […]

A válasz röviden az, hogy nem. A kettős könyvvitellel szembeni, az Szt. 159. §-a szerinti követelmények naplófőkönyv vezetésével nem teljesíthetők.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a következő évben kiállított bizonylatot tehát a tárgyévben kell könyvelni. Ez következik a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapkövetelményéből is (az Szt. 165. §-a). Minden gazdasági eseményről (az értékesítés is ilyen) bizonylatot kell kiállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
1
122
123
124
135