180 talált állásfoglalás a közreműködés kifejezésre

Kérdés: Evára áttérő bt. rokkantnyugdíjas beltagjának van-e kötelező járulékfizetése az evaalap 4 százaléka után, mint az egyéni vállalkozónak?

Kérdés: Az alapítvány kuratóriuma az év során nem működött, az előző évi beszámolót nem terjesztették a kuratórium elé. A beszámoló az Szt. előírásai szerint készült. Figyelemfelhívás legyen-e a könyvvizsgálói záradékban, vagy mert nem tették közzé a beszámolójukat, a könyvvizsgáló korlátozott záradékot adjon?

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.

Kérdés: Kft. fogászati kezelést elszámolhat-e úgy, hogy a kezelést nem munkavégzés során keletkezett sérülés okozta? Elszámolható-e a kezelés tag, illetve munkavállaló részére? Elszámolható-e úgy a kezelés a társaság tagja részére, hogy csak személyes közreműködést végez, de a közreműködés után díjazásban nem részesül? Amennyiben igen, annak van-e adóvonzata, s ha igen, milyen, illetve milyen mértékű?

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?

Kérdés: Az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenység többek között a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el. Az eva alatt nincs költségelszámolás, ennek ellenére ilyen jövedelemnek minősül-e a tagnak fizetett összeg a személyes közreműködés alapján?

Kérdés: A társaság bizományosi konstrukcióban értékesíti az árut. Amíg a bizományos kisebb forgalmat bonyolított le, addig a bizományba átadott áruk értékét, a bizományból történő értékesítés eladott áruk beszerzési értékét (elábéját) minden gond nélkül meg tudtuk állapítani. Partnerünk forgalma megnövekedett, ezért készleteit raktárprogrammal kívánja nyilvántartani. A program azonban nem adja meg a bizományba adott áruk értékét, csak az értékesített áruk beszerzési értékét. Háttérinformációként mennyiségben nyilvántartja a bizományosnak átadott árukészletet, de azt a vállalkozás saját raktárában lévő készletként kezeli. (Értékesítéskor a háttérkészletből veszi le a mennyiséget, az elábét viszont saját raktárból történő értékesítésnek tekinti.) Elfogadható-e ez a módszer? A főkönyvi könyvelésben értékben nem tudjuk követni a bizományosnál lévő árukészlet alakulását.

Kérdés: A főállású beltagnál kell-e a jövedelemből levonni szja-t, vagy azonos elbírálás alá esik, mint az egyéni vállalkozó?

Kérdés: Ha a bevételi nyilvántartást alkalmazó bt.-beltag nem vesz fel személyes közreműködésért semmiféle jövedelmet, csupán a következő év tavaszán osztalékot, akkor semmiféle adót nem kell fizetnie az evát leszámítva?